2009. június 17., 11:502009. június 17., 11:50
Tulajdonképpen nem is a személyen van a hangsúly, hiszen a szavazatszerzés tekintetében valószínűleg nem lesznek nagy eltérések, ha a feladatot Markó Béla, Kelemen Hunor vagy Frunda György vállalja. (Érdekes formula lenne Eckstein-Kovács Péter vagy Tőkés László benevezése, ennek azonban roppant kevés a valószínűsége).
Lényeges szempont viszont, hogy Romániában a rendszerváltás óta idén először rendeznek államfőválasztást úgy, hogy nem esik egybe parlamenti megmérettetéssel. Ezáltal érvényét veszti az RMDSZ eddigi gyakorlatának logikája, miszerint azért kell önálló jelöltet állítani, hogy hozzájáruljon a magyarság mozgósításához, a képviselő- és szenátorjelöltek – hiszen 2008 óta már egyéni jelöltekről beszélünk – sikeréhez. Jelenleg ilyen tét nincs.
Marad viszont az, hogy a favoritjának megelőlegezhető négy-öt, legjobb esetben hatszázalékos szavazataránnyal sáfárkodva az RMDSZ odaáll a második fordulóba bejutott román jelöltekhez, és azt mondja: bizonyos feltételek teljesítése esetén mindez a tietek. A két potenciális befutó közül Traian Băsescu eddigi, a magyaroknak tett beváltatlan ígéreteit (lásd a kisebbségi törvény elfogadása) és Mircea Geoană utóbbi időben tanúsított magyarellenes retorikáját tekintve nagy horderejű igények – például az önálló romániai magyar egyetem létrehozása – kielégítésére roppant kevés az esély, az igazat megvallva ilyesmibe akár bele is bukhat egy román jelölt.
Sokkal nagyobb esély mutatkozik azonban egy olyan paktum megkötésére, amely lehetőséget teremtene az RMDSZ-nek alapvető célja elérésére, mégpedig a hatalomba való visszakerülésre. Erre Băsescu és Geoană egyaránt vevő lehet, hiszen a jelenlegi nagykoalíció nagy valószínűséggel egyikük felülkerekedését sem éli túl, ugyanakkor a PDL–PSD-kormány esetleges feloszlása után minden bizonnyal az a párt marad a Victoria-palotában, amelynek jelöltje öt évre bérletet vált a Cotroceni-palotába. Ez esetben az RMDSZ megkerülhetetlen tényező, és végül is ez lesz az egyetlen célja a magyar államfőjelölt szerepeltetésének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok