2009. május 29., 17:032009. május 29., 17:03
A kolozsvári elöljárói ülőalkalmatosságot viszont mintha úgy delejezték volna meg, hogy aki beleül, az azonnal elkezdi betegesen utálni a magyarokat, és elsöprő kényszert érez arra, hogy lépten-nyomon keresztbe tegyen nekik. Másképp nehéz lenne elképzelni, hogy a 12 éves Funar-korszakot követően – amelyről úgy gondoltuk, feldolgozása nem annyira a történészek, mint inkább az elmekórtanban jártas szakemberek feladata lesz majd – ma ismét arról kell cikkeznünk, hogy a kincses város elöljáróján alig pár hónappal megválasztását követően kóros hungarofóbia jelei mutatkoznak.
Most – még? – ugyan nem arról van szó, hogy a közterület-fenntartók seprűjének nyelét is piros-sárga-kékre kívánná festetni, hanem arról, hogy Sorin Apostu polgármester szerint a kolozsvári műemlékeket jelölő tájékoztató táblákra azért nem kerül majd fel a magyar felirat, mert nem világnyelvről van szó. Ami amúgy tényleg így van, de hát akkor ezen az alapon a román nyelvű feliratnak sem sok keresnivalója lenne a táblákon. Hogy a táblák feliratozásával kapcsolatos diskurzus mennyire a kulturált racionalitás és az intelligencia jegyében zajlik, jól jelzi egy másik, szintén kormánypárti román politikus megszólalása is, aki szerint a magyar feliratoknak már csak azért sincs helye, mert a budapesti Gozsdu-udvar épületein sincs román felirat. Mit mondjak, ez bizonyára rettenetesen zavarja is a sok tízezer, Budapesten élő románt vagy Romániából odalátogató román nemzetiségű turistát.
De persze lehet, hogy Apostu csak a magyar állampolgárok legendás nyelvtudáshiányát kívánja orvosolni. Hisz minden felmérés azt mutatja, hogy a magyar polgárok igencsak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön kívül más nyelven. Így viszont elég egy hét Kolozsváron, és máris gyerekjáték lesz egy alapfokú Rigó utcai nyelvvizsga.
Amúgy pedig annak is megvan a magyarázata, hogy románul miért kell megjelentetni a feliratokat, annak ellenére, hogy az nem világnyelv. Hiszen valamilyen módon már Apostunak is ideje megtudnia, valójában milyen értékek is vannak abban a városban, ahová kevesebb mint két évtizede települt át Moldvából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok