2011. június 23., 09:512011. június 23., 09:51
Vagy fel. A magyar tömb egy részének egyazon közigazgatási egységbe való besorolásának mézesmadzagját egyszer már elhúzogatták a székely–magyarok orra előtt, amikor Ceauşescu uralgásának elején, 1968-ban hasonló ötlettel rukkolt elő a legfelső pártvezetés. A számításból a mai Maros megye magyar többségű vidékei „természetesen” akkor is kimaradtak, és a történethez az is hozzátartozik, hogy az állam- és pártvezetés úgy terelte volna egy közigazgatási akolba a mai Hargita és Kovászna megyei magyarokat, hogy azok együttesen Brassóhoz tartozzanak. Szerencsére ezt akkor sikerült elhárítani, de az elképzelés, lám, negyvenhárom év múltán is előkerült. És itt a csapda.
Băsescu nincs annyira buta, hogy ne lássa át: a mai Hargita és Kovászna megye területén élő közel félmillió magyar soha nem fogadná el, hogy egy Brassó központú román többségű megyéhez tartozzon; de az elnök van annyira okos, hogy az önálló székely megyék lehetőségének a meglobogtatásával elvonja a figyelmet és az erőt az Erdélyben máshol is létező, magyarok által szintén jelentős arányban vagy tömbben lakott vidékek sorsáról. Mert erről szól ez az elnöki bejelentés. Mert világos, hogy az államfő ezzel a Hargita és Kovászna megyei magyarok igényeinek kielégítését színlelve tulajdonképpen keresi azt a rést, azt a hajszálrepedést, amelybe éket verve darabolná az erőket, és elérné azt, hogy a közigazgatási területrendezés vitája, netán kivitelezése során szem elől tévesszük az egész erdélyi magyarság érdekeit. Ez ellen a szitán átlátva testületileg kell nemet mondani! És kikövetelni a területi átszervezéshez elengedhetetlen előzetes felméréseket, a higgadt és nyílt vitát, beleértve a népszavazást is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!