Balogh Levente

Balogh Levente

Veszélyesebb a világ

2017. szeptember 05., 08:552017. szeptember 05., 08:55

2017. szeptember 05., 09:222017. szeptember 05., 09:22

Most aztán tényleg indokolt leírni: a világ sokkal veszélyesebb hely lett. Konkrétan vasárnap óta, miután az észak-koreai diktatúra az eddigi legnagyobb erejű atomrobbantást hajtotta végre, ráadásul saját állítása szerint hidrogénbombával.

A legégetőbb kérdés most az, mégis miért látja szükségét a sztálinista ázsiai ország – amelynek mindennapjairól csak halvány fogalmaink lehetnek, de azért bizonyára sokat elmond, ha megemlítjük, hogy Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor az ottani állapotokat tekintette mintának soviniszta bolsevik diktatúrája kiépítéséhez –, hogy a gazdasági nehézségek és a fenyegető éhínség ellenére az atomhatalmak sorába lépjen.  Ráadásul ilyen primitív, agresszív kardcsörtetéssel, hiszen nem csupán fenyegeti Japánt és az Egyesült Államokat, hogy csapást mér rájuk, de rakétatesztjeivel már bizonyította is, hogy elvileg valóban képes lehet akár nukleáris robbanófejet is célba juttatni japán vagy amerikai területeken.

A jelek szerint a dinasztikus diktatúra jelenlegi feje, Kim Dzsong Un abban látja hatalma megtartásának egyetlen eszközét, ha megfelelő mértékű elrettentő erőt tud felmutatni. Ennek érdekében nem igazán törődik azzal, hogy a lakosság éhezik-e, vagy sem, a dzsucse elnevezésű rendszer – amelynek hamis alapját a teljes önellátás képezi – propagandája folyamatosan azt sulykolja, hogy az országot külső agresszorok támadása fenyegeti. Ennek visszaverése érdekében pedig minden áldozatot meg kell hozni, a legfőbb cél pedig a hadsereg, és a ballisztikus elrettentő képesség fejlesztése.

A legrosszabb az egészben az, hogy a térségben érdekelt nagyhatalmak érdekei úgy keresztezik egymást, hogy a phenjani rendszer megdöntése tulajdonképpen a lehetetlennel határos. Kína alapvetően maga is kommunista, egypártrendszerben működő diktatúra, csak éppen kapitalista típusú gazdaságpolitikát folytat. Igaz, a kínai kommunista ideológia messze áll a dzsucse fanatikus eszementségétől, ugyanakkor Pekingnek határozottan nem érdeke, hogy a Kim-dinasztia esetleges megdöntése nyomán a két Korea újraegyesüljön, és jelentős gazdasági riválisként lépjen föl a térségben. Persze ebben az esetben a világ egyik legfejlettebb gazdaságának számító Dél-Korea számára évtizedekig tartó, nehéz folyamatot jelentene a lepusztult észak talpra állítása, de ezt követően egy egységes Korea valóban jelentős gazdasági hatalomként kérhetne nagyobb szeletet a térség és a világ piacából.

A kínai érdek abban megegyezik az oroszokéval, hogy a két Korea ne egyesülhessen, mivel ez esetben óhatatlanul megerősödne az amerikai befolyás a térségben – Dél-Koreában jelenleg is jelentős számú amerikai katona állomásozik, hiszen 1953 óta békeszerződés nem, csupán fegyverszüneti megállapodás veszi elejét az 1950-ben még a kommunisták által kezdeményezett polgárháború kiújulásának. Szöul legfőbb és legbiztosabb szövetségese Washington, amely minden bizonnyal nem bánná, ha Észak-Korea az általa patronált déliek fennhatósága alá kerülne.

A Koreai-félsziget tehát globális játszmák középpontjában áll, ezért is maradhatott fenn, és dolgozhatott ki nukleáris és ballisztikusrakéta-programot északon a sztálinista diktatúra. És a jelenlegi állás szerint elrettentő képességének növelésével sikerül tovább hosszabbítani a fennállását. Jelenleg ugyanis az egyetlen alternatívának a háború – félő, hogy atomháború – tűnik. Az ugyanis kevésbé látszik valószínűnek, hogy Kim rémuralmát egy belső forradalom döntse meg. És ha mégis bekövetkezne, a hatalmas szomszédok mindenképpen bele akarnának szólni az ország jövőjébe.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.