2012. október 30., 10:262012. október 30., 10:26
Először is fennáll a veszélye, hogy – még ha Romániában ilyesmi nem fordult elő – az igazságszolgáltatás feloszlatja a pártot, miután két egymást követő törvényhozási megmérettetésen sem indul, illetve két egymást követő választáson sem szerez országos szinten legkevesebb 50 ezer szavazatot.
De ha a hazai bíróság elnéző lesz is, nem remélheti ugyanezt a párt saját tagságától. A Maros megyei polgáriak mintájára várhatóan máshol is masszívan igazolnak majd át az MPP-sek az EMNP-be, a polgári választótábor pedig minden bizonynyal nem az RMDSZ-es tulipánra, hanem a néppárti csillagra üti majd a pecsétet.
A választásokról való távolmaradás nyomán ugyanis ebbe az MPP vezetőinek immár vajmi kevés beleszólásuk lesz. Persze kérdés, hogy ehhez a döntéshez mennyiben járultak hozzá a párt hiányosságai, tételesen jelölt- és eszköztelensége, illetve az RMDSZ-hez történt erőteljes közeledése. Noha a politikában semmi sem lehetetlen, meglehetősen furcsa, hogy miután az MPP nemet mond a néppárttal való választási összefogásra, többéves süketek párbeszéde után hirtelen szót ért azzal az RMDSZ-szel, amelyik eddig hallani sem akart politikai riválisról, most viszont stratégiai együttműködésre is kész a polgáriakkal, ha nem jelentenek konkurenciát számára…
Apropó, verseny és szelleme. Vajon mit szólnak a választás szabadságát hirdetők az RMDSZ főtitkárának legújabb „axiómájához”, miszerint nem volt őszinte Sánta Imre református lelkésznek a Mikó-ügyben tanúsított kiállása, miután képviselői mandátumra pályázik az EMNP színeiben? A Mikó-perben börtönbüntetésre ítélt Markó Attila ugyan mitől kampányolhat hitelesebben az ügy mellett a tiszteletesnél? Csak azért, mert RMDSZ-es?
Ha ez így van, akkor a szövetség Minden magyar számít szlogenje blöff, kampánylózung, hiszen az RMDSZ számára csak az magyar és hiteles, aki a tulipánra esküszik vagy szavaz. A többiek pedig minimum románbérencek…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok