2012. június 21., 09:342012. június 21., 09:34
A zöldek munkája előtt megemelem a kalapom, hisz véleményem szerint igyekeztek minden rendelkezésükre álló eszközt megragadni a tiltakozó akciók során a Szénafesztiváltól a közvitákon való következetes kiállásig. Úgy tűnik viszont, hogy hiába apellálnak az emberek jóérzésére – szerintem ugyanis nincs az az aranymennyiség a világon, amiért érdemes volna négy, gazdag élővilággal rendelkező hegyet ledarálni, és a helyét évezredekre holdbéli tájjá változtatni –, sőt az észérvek sem hatnak, hisz a pokoli terv támogatóit az sem győzi meg, hogy világosan elmagyarázták ezerszer: a román gazdaságon nem segít az a mindössze 4 százalékos részesedés, melyről a kanadai befektetőkkel megkötött megállapodás szól.
Igen érdekes fordulatot hozott azonban a dologba a híres színésznő, Maia Morgenstern pár napja megjelentetett videója, melyet rövid idő alatt közel félmillióan néztek meg, és osztottak meg a közösségi portálokon. Én is meglájkoltam, és meg is osztottam, bár képtelen voltam másodjára is megnézni, mivel viszolygok az erőszaktól és undorodom a vértől meg a sebektől.
A szóban forgó jelenet épp olyan ütősre és kegyetlenre sikerült, amilyet az ügy megkíván. Arra próbál rádöbbenteni, hogy lényegében öncsonkításnak, perverziónak számít az, amit a kitermelést engedélyezni kívánó vezetőink akarnak. És talán sikerül visszaadnia a lelkesedését azoknak, akik az évek során belefáradtak a sziszifuszi meggyőző munkába, melyet igen szerény eszközökkel voltak kénytelenek folytatni a beruházók mindent elsöprő médiahadjáratával szemben.
Úgyhogy ismét reménykedve figyelem az eseményeket, és nagyon bízom abban, hogy a romániai sajtó – beleértve az általam is nagyra tartott lapokat – észhez tér, és végre képes lesz lemondani azokról a pénzekről, melyeket az ocsmány, bányanyitást népszerűsítő reklámokért kap.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.