2013. január 07., 21:222013. január 07., 21:22
Azaz – ahogy korábban betiltották a „light” felirat szerepeltetését a dobozokon, mely szerintük azt a hamis képzetet keltette, hogy az illető dohányáru kevésbé káros – most arra készülnek, hogy nem engedik forgalomba hozni az átlagosnál vékonyabb vagy hosszabb (nőiesebb vagy elegánsabb) cigiket. De a csomagolás sem lehet különleges, vonzó (erről ők maguk is gondoskodnak, mivel kötelezik, hogy a borzalmas torokrákot, fogköves fogsort, hullaházban fekvő, cetlis lábujjú halottat és egyéb ocsmányságokat ábrázoló levonók a dobozok felületének ne egyharmadát borítsák, hanem 75 százalékát), továbbá aromákat sem használhatnak majd a dohánygyártók.
Javaslom, hogy az elkövetkezőkben is folytassák ezt a fajta furfangos harcot. Például kötelezzék a büdös cigaretták bevezetését, melyek a doboz felbontásakor átható bűzt eresztenek. Az elején – hogy ne legyen túl drasztikus, és ne kényszerítse azonnali lemondásra a függőket – lehetne négy kategória: horse, cow, pig és human, melyek azt jelentenék, hogy a dohányáru az illető faj ürülékének szagát hordozza. Majd pedig – bekeményítve – megtilthatnák a kevésbé kellemetlen ló- és tehéntrágya, de a disznóólaromát is, és csak a legundorítóbb, emberi exkrementumok bűzét magán hordó áru maradna forgalomban. Vagy – kölcsönvéve a Lucky Strike megalkotóinak ötletét – kerülhetne minden csomagba veszélyes cigi. Az említett márka nevében a „szerencsés” kifejezés egyes források szerint azt jelentette, hogy minden csomagba tettek egy füves cigarettát is, és csak a szerencse döntött arról, hogy a joint kinek jutott. Most viszont a kábítószeres helyett lehetne robbanó cigit használni vagy olyat, mely azonnali sugárhányást és fájdalmas belső szervi görcsöket okoz. És jó lenne, ha a dohányárut kizárólag speciális üzletekben forgalmaznák, ahol az eladók kötelező módon fekete, csuklyás kámzsát viselnek a vállukon kaszát egyensúlyozva, a vásárlót pedig belépéskor aktiválódó, hullaszagot árasztó spray-vel fogadnák. Mert ha csak ennyire futja problémamegoldás címszó alatt, talán jobb, ha komoly dolgok helyett az uborka görbületének méricskélése mellett ilyesmivel töltik az időt.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.