2009. július 31., 12:012009. július 31., 12:01
Az érdekes tényre a vár történetét dióhéjban bemutató teremben derül fény. Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi János mellett ugyebár többek között II. Rákóczi György neve is köthető a várhoz, hisz 1660-ban az ő hadai foglalták vissza egy bravúros éjszakai rohammal a mindig lázongó szászoktól. Ennek apropóján látható ott a fejedelem képe. Legalábbis a tárlat berendezői szerint, akik – úgy tűnik – a történelmi ismeretek terén komoly kihívásokkal küszködnek, ami egy pályaudvari bálarakodó vagy egy közértbeli szalámiszeletelő esetében nem is lenne akkora baj, egy történelmi múzeum, illetve emlékhely munkatársa kapcsán viszont már fölvet néhány kérdést.
A két Rákóczi közötti hasonlóság ugyanis természetesen nem ekkora: a törcsvári múzeum falára egyszerűen II. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám festette közismert arcképe került fel a nagyapa, II. Rákóczi György neve fölé. Persze lehet, hogy csupán e sorok szerzőjében tombol a rosszindulat, hiszen micsoda dolog az már, hogy egy gyönyörű középkori vár kapcsán valaki a 13–14., esetleg 17. századi események pontos megjelenítésére kíváncsi, amikor ott van a kitűnő huszadik század is.
Törcsvár például kilencven százalékban az 1900-as évekről szól, legalábbis annak 1920 és 1944 közötti szakaszáról, amikor is a trianoni diktátumot követően a várat birtokló brassói szászok egy nagy ívű köpönyegfordítással visszavették Zita magyar királynétól, és Mária román királynénak adományozták. Így aztán a falakon a romantikus lelkületű uralkodónő fekete-fehér fényképei láthatók.
Amúgy mindez teljesen mellékes, a japán meg a spanyol turistáknak tökmindegy, hogy a magyar fejedelem neve fölött Hulk Hogan vagy a Pókember képe díszeleg, hiszen ők amúgy is Drakula nyomait akarják látni. Úgyhogy nem is érdemes mérgelődni a tapló román alkalmazottak műveletlensége miatt, vagy azért, mert a románok kisajátítják a magyar történelmi és kulturális örökséget – hiszen a magyar és román történelemre egyaránt rátelepedett a vérszívó. A franciául beszélő, de arcvonásai alapján indokínai származású turistalány számára a magyar fejedelem már ugyanúgy Drakula leszármazottja, mint a román jegyszedő.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.