2013. március 04., 07:422013. március 04., 07:42
Az üzletben, ahová besoroltak, egy nagy füzetbe beírták mindenkinek a neve mellé, hogy május 1., augusztus 23., illetve újesztendő előtt mit vásárolt, így aztán nem lehetett finnyáskodni és válogatni – az év során végig kellett enni az egész választékot: egy kiló disznót, egy kiló marhát és egy kiló csirkét.
De még ezek előtt az „idilli” állapotok előtt volt egy köztes megoldás is: szabadárusításban már többórás sorban állás után sem vehettünk semmit, még nem állt be az évi háromszori fejadag, ám váratlanul megnyílt Váradon két lómészárszék, ahol nemcsak lókolbászfélét, de tőkehúst is lehetett kapni. Ez utóbbiból nem vásároltam ugyan, mondván, hogy nincs megfelelő receptem az elkészítéséhez, de a kolbászból jócskán fogyasztottunk. A fejkvóta beálltával aztán megszűntek a lómészárszékek, béke poraikra. Most az európaivá dagadt húsbotrány kapcsán jutott ismét eszembe, és azonnal jött az ötlet is: váltsunk békára! Hiszen a legügyesebb szemfényvesztő sem tudna a pacik hatalmas cubákjából kis brekiket varázsolni, de még a szopós borjú is túl nagy falat volna az akcióhoz. Úgyhogy… Nem, nem, vissza ez az egész ötlet! Mert a ló vagy borjú nagy falat ugyan, de a verébcomb?! Na ugye, márpedig verebet találni úton-útfélen, külön tenyésztelepre sincs szükség, csak el kell kapni, megnyúzni és felcímkézni mint ínyencfalatot. Ahol kóbor kutyák és macskák elsőfű báránnyá való előléptetéséről is szólt már a fáma, ott miért ne lehetne verébből béka?! Ha pedig veréb, illetve a régi idők húsemlékei, akkor nem hallgathatom el azt a döbbent csodálkozásomat sem, amikor egy zacskó fagyasztott húson Bukarestben azt a feliratot láttam meg, hogy „verebecske”. Máris elképzeltem, ahogy összegyúrják és mélyhűtik a sok-sok kis utcai madárka húsát, és képzelegtem is mindaddig, amíg kolléganőim fel nem világosítottak, hogy a dél-román nyelvjárásban a felsálnak is mondott marhafar- vagy combtőt becézik így. Elhittem olyannyira, hogy azóta is kerülöm a jámbor kérődzők ama testrészeit. És gyorsan elteltem az emlékekkel is: a hajdanában kedvelt békacombra sem fáj már egyáltalán a fogam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok