Miközben a kormány gazdaságpolitikája jórészt az ide-oda kapkodásban és a tűzoltásban merül ki, és több szempontból is a Nemzetközi Valutaalap gyámsága alatt működik – lásd a stratégiai infrastrukturális és energetikai cégek kikényszerített, de akadozó privatizációját –, ráadásul fölmerült, hogy akár újabb készenléti hitelmegállapodásra is szükség lehet a nemzetközi hitelezőkkel, most végre egy olyan program is nyilvánosságra került, amely valóban hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez.
2013. május 14., 13:102013. május 14., 13:10
2013. május 14., 14:382013. május 14., 14:38
Az a projekt, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások akár 200 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak, ha vállalják, hogy olyan befektetést eszközölnek, amely révén hét munkahely jön létre, amelyet legalább három évig nem szüntetnek meg, ha távol is áll attól, hogy gyógyír legyen a gazdaság számára, valós segítséget jelenthet a vállalkozni kívánó középosztály számára.
Persze kérdés, hogyan teremti elő a kormány a szükséges összeget, az esetleges újabb adóemelések ugyanis nem oldanának meg semmit, hiszen így elvileg kivennék az emberek egyik zsebéből a pénzt, hogy aztán – viszonylag szigorú feltételek mellett – a másikba csorgassák vissza. Ugyanakkor összehasonlíthatatlanul jobb kezdeményezés, mintha a kormány arra költené a forrásokat, hogy szociális támogatások formájában ossza szét őket. Ez utóbbi esetben ugyanis hosszú távon ablakon kidobott pénzről lenne szó, bár tény, hogy rövid távon az így megvásárolt szavazatok jól jönnek bármely pártnak.
Szó sincs arról, hogy sajnáljuk a munkanélküli-segélyt azoktól, akik a válság miatt önhibájukon kívül munkanélküliek maradtak, de hosszú távon mindenki jobban jár, ha az állam a rendelkezésére álló összegeket inkább a munkahelyteremtés támogatására fordítja, még akkor is, ha egy hithű szocialista erre élből a szokásos, demagóg szöveggel riposztozna, miszerint a kormány „a gazdagokat\" támogatja a rászorulók helyett.
A vállalkozói szellem támogatása – mind a túladóztatással, mind a multik monopóliumával szemben –, és annak kiteljesedéséhez ugyanis jóval fontosabb, mint azok a populista hangadók, akik saját népszerűségüket rendszerint mások pénzének szétosztása révén alapoznák meg.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!