2012. december 27., 08:422012. december 27., 08:42
Jó lenne hinni, hogy valamennyiünk esetében a mérleg “örömteli” serpenyője billen lefelé, de hát tudjuk, ilyen csak a mesében van, a világról pedig manapság egyre kevésbé mondható el, hogy meseszerű. Annál is inkább, mivel a nemzetközi élet főszereplői idén sem tudtak megnyugtató válaszokat adni, reménnyel kecsegtető megoldással szolgálni a 2008-ban beköszöntött gazdasági-pénzügyi világválságra.
Ennek megfelelően a föld bármelyik pontján is éljen, a polgár nem dőlhet hátra a karosszékben, nem várhatja a szép, új világ eljövetelét, hiszen kiderült: az Egyesült Államokban, Ázsiában vagy Európában született – vagy éppenséggel halogatott – döntések kihatnak a glóbusz utolsó szegletére is. Ilyenformán pedig túl sok választási lehetőség nemigen akad.
Politikai téren amúgy mindenképpen a választás évének tekinthető az idei. Régi-új elnököt avattak a világ nagyhatalmának számító Egyesült Államokban, Franciaországban, Kínában és Oroszországban is. Jövőre talán arra is választ kapunk majd, miként sikerül együttműködniük, a globális gondokra hathatós megoldásokat találniuk, hogy egyenként a világ uraivá vagy közösen annak jó értelemben vett szolgáivá kívánnak-e válni.
A választások évét hagyjuk magunk mögött Romániában is. Már a júniusi helyhatósági megmérettetés sok mindent előrejelzett: beharangozta a román balliberálisok elsöprő fölényét, a decemberi parlamenti választáson kétharmadban kicsúcsosodó diadalát, no meg azt, hogy az erdélyi magyar politikai palettán is számolni kell az új színfoltok megjelenésével.
Ma még persze talány, mihez kezd majd a bukaresti hatalom a lényeges változások véghezvitelére alkalmas kétharmaddal, bár a májusi puccs után foganatosított intézkedések nem szolgáltatnak megnyugtató alappal. Nem kizárt, hogy a magyar pártoknak már jövőre összefogásra lesz szükségük ahhoz, hogy megvédjék a közösséget a balliberálisok esetleges további túlkapásaitól. Bemelegítésnek sem lenne rossz 2016-ra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok