Balogh Levente

Balogh Levente

Választás, káosz, összeesküvés és gyanús terelés

2024. december 13., 12:002024. december 13., 12:00

2024. december 13., 15:532024. december 13., 15:53

Szép fejlődés: alig néhány nap alatt a választási manipulációtól a szélsőjobboldali összeesküvésig jutott a romániai elnökválasztási káosz forgatókönyve. És innentől már azért egy kicsit gyanúsabb az egész ügy.

Az nehezen vitatható, hogy az alkotmánybíróság az első forduló kapcsán nyilvánosságra hozott információk alapján, amelyek a hatóságok hivatalos verzióját jelentik, és amelyek szerint a hírszerző szolgálatok által összegyűjtött információk alapján külföldi állami szereplő – természetesen Oroszország – is beavatkozott a választási folyamat manipulálásába, nemigen hozhatott volna más döntést az elnökválasztás első fordulójában született eredmény megsemmisítésén kívül. Elvégre ha a hivatalos szervek erősítik meg, hogy a választási és a kampányfolyamat nem volt tiszta, akkor hiába tartják meg a második fordulót, annak a legitimitása megkérdőjelezhető.

Azonban azóta

nem hogy igyekeztek volna tisztázni a helyzetet minél több vonatkozó információ nyilvánosságra hozásával, hanem még tovább nőtt a káosz.

Most már ugyanis ott tartunk, hogy a hatóságok neolegionárius, szélsőjobboldali szervezetekre csaptak le, és a hivatalos narratíva arról szól, hogy nevezett szélsőjobboldali erők a szintén szélsőjobboldali, az elnökválasztás első fordulóját a jelek szerint hiába megnyerő elnökjelölttel, Călin Georgescuval és a védelméért felelős hírhedt zsoldosvezérrel, Horaţiu Potrával összeesküvést szőttek.

A hivatalos közlés szerint fegyveres csoportok vegyültek volna az alkotmánybíróság ítélete ellen tüntetők közé, hogy zavargásokat keltsenek, és listázták azokat a politikusokat és újságírókat, akik bírálták Georgescut és a szélsőjobbosokat.

Ez pedig már kezd egy kicsit túl soknak tűnni.

Nem mintha nehéz lenne elhinni, hogy a szélsőségesek – legyenek szélsőjobb- vagy szélsőbaloldaliak – arról ábrándoznak, hogy valamilyen eszközzel megdöntsék az alkotmányos államrendet.

Csakhogy az ábrándoktól a megvalósításig nagyon sok van. És esetünkben a kivitelezés igencsak amatőrre sikerült, hiszen – megint csak a hivatalos verzió szerint – a hatóságok egy névtelen telefonhívás nyomán idejekorán lecsaptak, és megakadályozták az akciót.

Éppen ezért tűnik az egész túl szépnek ahhoz, hogy teljes mértékben igaz legyen. Nem akarunk összeesküvés-elméleteket generálni, de az egész úgy hat, mintha utólag próbálnának valamilyen sztorit kitalálni, amellyel el lehet terelni a közvélemény figyelmét az eredeti problémáról, az alkotmánybíróság ítéletéről, illetve az annak alapjául szolgáló hírszerzési információk megbízhatóságáról.

Mintha csak ezzel a szélsőjobbos vonallal próbálnák jogállamisági szempontból emészthetővé, elfogadhatóbbá tenni a taláros testület példátlan – legalábbis egy EU- és NATO-tag, magát demokratikusnak valló ország részéről példátlan – döntését.

Hiszen nyugati progresszív körökben a fasizmus, a szélsőjobb olyan hívószó, amely ellen azonnal össze kell zárni – függetlenül attól, hogy a szélsőjobbosnak bélyegzett „ellenség” valóban az-e vagy sem,

így az esetleges brüsszeli vagy washingtoni bírálatoknak is elejét lehet venni.

Ebben az esetben ráadásul egyértelműek a szélsőjobboldali nexusok, hiszen Georgescu neolegionárius körökben mozog, vasgárdista retorikát használ, így aztán elfogadhatóbbnak tűnik indokként arra, miért kellett lenullázni az első fordulót. Főleg ha utólag még azt is rá lehet húzni, hogy olyanokkal kvaterkázott, akik fegyveres rendbontásokra készültek.

A zsoldosvezér Potra ebből a szempontból kényelmes szereplő, hiszen az egykori légiós zsoldosként a nemzetközi szürke zónában tevékenykedik,

a viselt dolgairól szóló beszámolók alapján pedig szinte sztereotípiaként testesíti meg a fél- és alvilági körökkel, afrikai és egyéb hadurakkal trafikáló, abból mesés vagyonra szert tevő gyanús figurát, aki bármikor és bárhol kapható arra, hogy részt vegyen egy jó kis fegyveres diverzióban – még a saját hazájában is. Negatív megítélésére ráadásul még egy lapáttal rátesz, hogy az ukrajnai háború kapcsán nem a megtámadott ukrán fél mellett foglalt állást, hanem az Oroszországgal szembeni fellépést ostorozta.

Az ügyet az teszi enyhén fogalmazva elgondolkodtatóvá, keményebben fogalmazva gyanússá, hogy a nagy garral, kommandósok és ügyészek seregével végrehajtott házkutatások és médiakampány ellenére az ügyészek képtelenek voltak olyan vádiratot összeállítani, amely kellőképpen meggyőző lett volna az alapfokon eljáró illetékes bíró számára ahhoz, hogy előzetes letartóztatásba helyezze Potrát. Pedig az ellene felhozott vádak alapján a zsoldosvezér nem kis veszélyt jelenthet a társadalomra, hiszen

a nyilvánosság elé tárt hivatalos narratíva szerint szerint mégiscsak fegyveres diverziókeltésre és politikusok, újságírók megfélemlítésére készült, ami azért mégsem azzal egyenértékű, mintha egy kiló sült gesztenyét lopott volna egy utcai árustól.

Meggyőződésünk, hogy az illetékes szervek jó ideje megfigyelés alatt tartják, ha másért nem, hát azért, mert az egyik bank, ahol a pénzét tartotta, már két hónapja terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt szüntette meg a számláját. Így aztán feltevődik a kérdés: miért nem léptek a hatóságok korábban? Miért nap csaptak le már hónapokkal, vagy akár évekkel ezelőtt a szélsőjobboldali, neolegionárius erőkre? Hiszen azok alig titkoltan működnek, és a közösségi oldalakon gyakorlatilag zavartalanul terjeszthették nézeteiket és éltethették Georgescuval együtt a tömeggyilkos Vasgárdát és annak vezéreit.

Adja magát a párhuzam:

a román állami szervek úgy kreáltak nem létező „székely terrorizmust”, hogy a két érintett egy kocsmai beszélgetése alapján aktíválták magukat, majd a bíróságnak néhány petárda is elég volt ahhoz, hogy bűnösnek találja őket az állítólagosan tervezett robbantás bűntettében. A román szélsőjobbosok viszont valahogy nem érték el az ingerküszöbüket.

Csak most, amikor hirtelen enyhíteni kell a választási eredmény megsemmisítését övező sokkot. Így aztán egyáltalán nem megnyugtatóak az eddigi hatósági válaszok és akciók. Az embernek az az érzése, hogy valakik vagy nem végezték megfelelően a dolgukat, vagy pont ez volt a dolguk, hogy ilyen helyzet álljon elő.

Eljutottunk abba a szakaszba, hogy

az államba és az állami szervekbe vetett bizalom csak akkor állítható helyre, ha az illetékes hatóságok a legutolsó részletig nyilvánosságra hozzák az összes olyan dokumentumot – ha valóban léteznek –, amely alapján az alkotmánybíróság meghozta az első forduló érvénytelenítéséről szóló döntést.

Jelen esetben ugyanis nem a vonatkozó titkosszolgálati jelentések titkosságának fenntartása szolgálná a nemzetbiztonságot, hanem éppenséggel a feloldása. És bármi is lesz az ügy kimenetele, a mostani események is megmutatták, hogy sokkal, de sokkal átfogóbb ellenőrzés szükséges a hírszerzési szervek működése fölött. Mert ha ez most ennyiben marad, akkor a jövőben bármikor megismétlődhet, még kevesebb bizonyíték alapján.

Éppen ezért a nagy médiafelhajtással tálalt szélsőjobbos összeesküvés bizonyítékai sem maradhatnak rejtve.

Már csak azért is, mert az egész bénázás és gyanús ügyködés csak az elnöki feladatra amúgy teljesen alkalmatlan, szélsőséges, összeesküvés-hívő Georgescu és követői malmára hajtja a vizet, és kikövezi az utat ahhoz, hogy a megismételt államfőválasztáson még többen szavazzanak rá.

Amíg ugyanis nem tárják a nyilvánosság elé, hogy pontosan mi vezetett a példátlan káoszhoz, és miért kellett előbb újraszámolni a szavazatokat, hitelesíteni az eredményt, hogy aztán mégiscsak érvénytelenítsék, addig csak azt a narratívát erősítik, amely szerint a román establishment és a mélyállam csupán a saját pozícióit próbálja megmenteni.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

De hova álljanak a románok?

A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.

Balogh Levente

Balogh Levente

Antonescu: messiás, sírásó vagy egérút?

Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ki nyert Georgescu eltiltásával, és miért lehet ez veszélyes a magyarokra is?

Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.

Makkay József

Makkay József

Nem elnéző a rendőrség, haragszanak a sofőrök

Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.

Páva Adorján

Páva Adorján

Georgescu Muskétása és a nagyhatalmi Monopoly

Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump, Zelenszkij, Ukrajna és Európa helye a világban

Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Amerikai hátszél Georgescunak?

Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.