Lehet, hogy korán örülök, de már olyan régen várok erre a kicsi kis mocorgásra, hogy nem tudom titkolni az örömömet.
2013. július 28., 20:312013. július 28., 20:31
És azt sem szeretném, ha az én örömujjongásom más települések hátrányára történne, de azért írok csak Váradról, mert itt tapasztaltam ezt a várva várt lépést – ha máshol is megtörténik, annál jobb, talán hamarosan nem is lesz már nyoma az átkos ellenkezõjének. Vagyis: egy közérdekű munkálatot nem vett át a megrendelõ, mert nem a kellõ minõségben végezték el azt, amit felvállaltak. A város emblematikus épületének, a Sas Palotának az átjárójában kellett volna visszaállítaniuk az eredetihez hasonló mozaikot, de hiába volt a rengeteg kényelmetlenséget jelentõ felhajtás, a három passzázsbejáró elzárása, a munka nem olyanra sikeredett, amilyenre leszerzõdtek.
Nem tudom, hogy pontosan mennyibe fájt volna ez a felújítás a városi költségvetésnek, azaz a tõlünk beszedett adókból, újabban pedig a törvénytelenséget is súroló, inkább sarcnak mondható pluszpénzekbõl összeálló büdzsének, de ez esetben nem is a számok fontosak, hanem a mindeddig hiányzó igényesség. Nagyon sokan nagyon sokszor szóvá tettük azt a pimasz hanyagságot, amit a város fura urai tűrtek, sõt nem egyszer támogattak is, különösen, ha magán- vagy pártkomáik voltak a munkavállalók.
Emlékeztetõül talán elég a Fõutca nedves idõben eleve életveszélyes, nyaktörõ kreativitással tókolt-mókolt kockaköveit, a Holdas templom elõtti zöldövezet lepusztítását, a Városháza környékén folyamatosan foltozgatott aszfaltpöttyöket említenem, mivel lehetetlenség volna összeszámolnom azokat az utcasarki félbe-szerbe hagyott, töredezett járdaszegélyeket, amiket már jó ideje csak úgy emlegetünk a barátainkkal, hogy esélyegyenlõség-járdák, mivel elég egyetlen óvatlan pillanat, és aki addig nem volt mozgássérült, azonnal azzá válik.
De most megtört a jég! Már történt ugyan erre kísérlet a volt hadapródiskola múzeummá varázslásakor a tetõn végzett munkálatokkal kapcsolatban, de az aztán valahogy veszett fejsze nyele lett, és olyasmit is rebesgettek, hogy személyes ellentétek forralták fel ennyire az indulatokat. Nem tudom, csak reménykedni merek, hogy a Sas-passzázs esetében nem ilyesmi történik, hanem végre hozzánk is begyűrűzik a „lassan, de biztosan\" (németes) munkatempó, és makacsul itt is marad a „lassan, de bizonytalanul\" vagy „a jó munkához idõ kell, a rosszhoz még több\" haszontalan pénzpocséklás helyett.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!