2012. június 14., 09:302012. június 14., 09:30
Bihar megyében, mint mindenhol, a kormányzó pártszövetség szimpatizánsait leszámítva senkinek nincs oka örömre (bár sokan próbálnak úgy tenni, mintha lenne), de mosolyogni most már nyugodtan lehet, hiszen ami történt, megtörtént. Minden választáskor sokan érzik úgy, hogy tulajdonképpen nincs kire szavazni. Azok, akik rendszeresen szedik a gyógyszereiket, ilyenkor úgy döntenek, el sem mennek szavazni. Váradon viszont volt egy lelkiismeretes állampolgár, aki kötelességének érezte, hogy éljen azzal a jogával, amelyet Temesvár hősei a vérük árán harcoltak ki számára.
Felkerekedett hát, és annak rendje és módja szerint elment szavazni – a szavazófülke magányában azonban elővette a zsebéből a becsempészett partizángolyóstollát, az egész szavazólapot X alakban áthúzta, és nagy betűkkel odakanyarította: Aceaşi mizerie, vagyis ugyanolyan hitvány mind a kilenc tanácselnökjelölt. A másik aktivistának valószínűleg fogalma sem volt róla, kire szeretne szavazni, egyben azonban biztos volt: a mostani polgármestert, aki egyébként elsöprő többséggel nyert újabb mandátumot, ki nem állhatja.
Ahhoz azonban rest volt, hogy ellenében valaki másra nyomja a pecsétet, inkább golyóstollal áthúzta a pártszövetség jelét – valamiért a váradi tanácsoslistán, nem pedig a polgármesterjelölteknél –, és odaírta... na jó, nem írom le, mit írt oda, tény, hogy nem jó napot kívánt „Bolónak”, vagyis Ilie Bolojannak. Szavazólapjába rejtette, és az urnába dobta az egyik váradi választó azt a kis négyzet alakú papírszalvétát, amelyen táblázatszerűen, nyilakkal és kiemelésekkel elemezte, milyen is egy jó vezető.
Hogy pontosan mit akart mondani, csak akkor lehetne kideríteni, ha megtalálnánk és belediktálnánk az elgurult gyógyszerét, az azonban biztos, hogy (román) nemzet, Isten, szeretet, egység és harmónia bőven van benne. Kedvencem mégis az a polgár, aki a megyei önkormányzati elnökjelölteknél addig ütögette a pecséteket, amíg le nem kopott a tinta a pecsételőjéről – mindenki kapott egy-egy szavazatot, valószínűleg a fent említett harmónia jegyében. Vagyis nem mindenki: a Nagy-Románia Párt jelöltje valamiért kimaradt.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.