2012. június 19., 09:592012. június 19., 09:59
Még jobb, ha imádunk úszni, lubickolni, csúszdáról vízbe csobbanni, csillogó, tiszta medencék hűvös vizében nyakig elmerülni, s ha ennél kellemesebb foglalatosságot el sem tudunk képzelni magunknak nyárra.
Vasárnap reggel keljünk fel embertelen időpontban, készítsünk szendvicseket, mert a puccos fürdőhelyen ebédelés már nem férne a büdzsénkbe, keressük elő a tavaly óta nem látott bikinit, állapítsuk meg, hogy azóta megnőtt a fenekünk, vonjunk vállat. Izzadjunk kicsit a vonatállomáson, majd az egyre kegyetlenebb melegben a hűvös medence gondolatától ébren tartva zötykölődjünk el a fürdőig. Belépve konstatáljuk, hogy a többhektáros, tízmedencés strandkomplexum minden négyzetcentiméterét napozóágyak foglalják el, és a népszerűbb medencék megközelítése a tömeg miatt lehetetlen.
A kudarcba belenyugodva tegyünk néhány karcsapást egy aránylag kevesek által használt, ám kopasztóvíz hőmérsékletű vízzel telt medencében, amely azért mégsem annyira forró, mint a mellette lévő. Együnk meg egy szendvicset, majd kérjük meg a férjünket, hogy valahogy támogasson minket árnyékba, mert már szédülünk. Hallassunk győzelmi rikkantásokat, amikor megtaláljuk a strand egyetlen igazi hűvös vizű medencéjét.
Merüljünk el benne nyakig, és öt percre higgyük el, hogy a paradicsomban vagyunk. Támogassuk el férjünket egy árnyékos helyre, mert ezen a ponton már ő kapott napszúrást, álljunk sorba, hogy a rozoga asztalok valamelyikéhez leülhessünk, és diktáljunk a férfiemberbe egy hideg sört. Miután morálunk valamelyest újra helyreállt, határozzuk el, hogy ideje ismét megmártózni a hűvös vizűben. Embereken és napozóágyakon magunkat átverekedve konstatáljuk, hogy a hideg vizű medencéről is már csak a „megtelt” tábla hiányzik.
Menjünk be mégis, szedjük ki a bordáink közül a könyököket és a lábakat, valahogy tápászkodjunk partra, vegyük fel a ruhát a vizes bikinire, és meneküljünk haza. Másnap nézzük meg a tévéhíradóban, hogy a fürdőhely medencéiben hering módjára összepréselődött emberek milyen lelkesen mondogatják: ez itt maga a paradicsom.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.