Háromfelé ágazó útkereszteződésben állva tanakodnak, számítgatnak erdélyi magyar politikusaink a 2014-es európai parlamenti választások előtt.
2013. október 22., 19:352013. október 22., 19:35
A mesebeli vándorlegények, bár egy faluból indultak szerencsét próbálni, lassan egymás nyelvét is alig értik, és úgy tűnik, a messzi Burkusföldre ezúttal külön utakon akarnak eljutni.
Pedig a három ösvény közül az egyik van olyan széles, hogy együtt elférjenek rajta. Ez lenne a legbiztonságosabb irány: a 2009-es EP-választásokkor Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba elérte célját. Azóta azonban megmakacsolták magukat a legények. Az RMDSZ egyértelműen kimondta: nem akar koalíciót kötni az EMNP-vel, kizárva ezzel, hogy a közösen megméretkező magyar érdekképviselet simán megkapja a bejutáshoz szükséges öt százalékot a romániai EP-választásokon. A 2009-es közös (akkor még RMDSZ-es) listát vezető, Burkusföldön alelnöki tisztségig jutó Tőkés László a Néppárt világra jötte után már nem bújhat RMDSZ-ködmönbe, így gyakorlatilag két út közül választhat.
Az egyiken függetlenként próbálkozhat – ez 2007-ben bejött, hiszen akkor a tulipános láda is behappolta az öt százalékot. Jövőre azonban aligha lenne nyerő húzás, ugyanis nagyon nem valószínű, hogy az erdélyi magyar szavazók még ki tudnak préselni magukból három százalékot Tőkésnek, ötöt pedig az RMDSZ-nek: legalább egyikük biztosan, de könnyen előfordulhat, hogy mindkettejük elbukik, nem feledve, hogy a belpolitikai adok-kapok miatt a román részvétel várhatóan magas lesz.
A harmadik út az lehet, hogy a Néppárt fővédnöke Magyarországon – tegyük fel, hogy a Fidesz-lista egyik biztos befutó helyén indul el. Ez a legvadregényesebb, de nem a legveszélyesebb irány. Bár Tőkést egyesek árulással vádolhatnák (hátat fordít az itthoni választók túlnyomó többségének), azzal védekezhetne, hogy így bebiztosítja az erdélyi magyar képviseletet az EP-ben. Ráadásul „kivonulásával” sok bizonytalant az RMDSZ-lista felé irányítana, a szövetséget is segítve az öt százalék elérésében.
Most vándorlegényeink állnak választás előtt. Aztán hogy kinek hány hamuban sült pogácsát adunk, azt májusban mi döntjük el.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!