2011. szeptember 21., 09:442011. szeptember 21., 09:44
A turizmus, magyarabbul idegenforgalom sikerének vagy kudarcának a nyitja elsősorban a kiruccanni, pihenni, látni, gyógyulni vagy egyszerűen csak bóklászni vágyók által kiválasztott célállomás(ok) megközelíthetősége. Ha ehhez olyan kellékek is társulnak, mint például telefonhálózat, világhálós hozzáférés, de mindenekelőtt kifogástalan ellátás és kiszolgálás – mindez elérhető áron – és egy kis ötletesség a legmegfelelőbb időtöltésre, akkor már nagyon közel állunk, sikerhez.
Ilyen irányban történik örvendetes elmozdulás Erdély-szerte, s ami ennél örvendetesebb, hogy azon a Székelyföldön is, amely például pazar természeti látnivalóiról, történelmi, művelődéstörténeti és néprajzi hagyatékáról, de a legutóbbi évekig minősíthetetlenül rossz útjairól is messze földön híres volt. Azért hajlanék a múlt idős megfogalmazás felé, mert akárhogy is tesszük-vesszük, a legfőbb utak azért ma már jól járhatók; ma már mégsem őrült vállalkozás mondjuk Nagyváradról a keleti, délkeleti végekre lekocsikázni. Az előrelépés másik fő szempontja, és a jelek szerint annak tényleges megvalósulása, hogy amerre emberfia Erdély-szerte lép, mindenütt találkozik azzal a helyi jellegzetességgel, azzal az ötletességgel és ebből származó különlegességgel, amely az adott vidéket vagy helyet vonzóvá teszi az arra látogató számára. Ez is óriási előrelépés a korábban tapasztaltakhoz képes, amikor is vártunk, egyre vártunk, hogy valaki, például az állam gondolkodjon s gondoskodjon helyettünk. A jelek szerint ezt is igen helyesen és igen sokan kezdték elfelejteni azon egyszerű alapbölcsességből eredően, hogy Isten is megsegíti azt, aki önmagát segíti.
Lám, mifelénk már nyugatiak is túráznak. S ha a kantonok pazar országából is jönnek szépet s jót látni, az mindenképpen annak a jele, hogy a Románia, ezen belül Erdély egyik leghúzóbb ágazatának számító turizmus, magyarabbul idegenforgalom, vagy vendéglátás jó útra lépett az esély felé. A svájciak jövetele tehát felettébb biztató.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.