2011. augusztus 23., 06:512011. augusztus 23., 06:51
Az ünnepek napjaiban tett látogatások ugyanis szépen jelképezhetik a nemzeti összetartozás, a nemzeti szolidaritás érzését.
A példát a köztársasági elnök hivatali elődje, Sólyom László honosította meg a Kárpát-medencében. A 2007. március 15-i erdélyi látogatása még Magyarországon váltott ki ellenérzéseket. Egyes baloldali politikusok úgy vélekedtek: Sólyom csupán azért utazott el az országból, hogy ne kelljen együtt mutatkoznia a nemzeti ünnepen Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel. 2009. március 15-én Bukarestben verte ki a biztosítékot Sólyom László erdélyi látogatása. Miután a román hatóságok nem adtak marosvásárhelyi leszállási engedélyt a magyar államfő repülőgépének, Sólyom gépkocsival jutott el a Budapesttől 700 kilométerre fekvő székelyföldi Nyergestetőre. A román hatósági elutasítás egy fordítási hibán múlott, de talán nem csak ezen. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy Sólyom László hangsúlyosan támogatja az erdélyi autonómiatörekvéseket, és ezt olyan nemzetközi jogi megalapozottsággal teszi, hogy nehéz fogást találni rajta. Látogatásai erősítették a magyar közösség reményeit. Azt mutatták, hogy nem kell megtántorodni a politikai, nemzetpolitikai ellenszélben; lehet keményen játszani.
Schmitt Pál radikálisan más arcát mutatja a magyar köztársasági elnöki hivatalnak. Lerí róla, hogy a sport, a sportdiplomácia területéről elindulva jutott a tisztségbe. A sportszerűség a legfőbb jellemzője. Nem lehet rá haragudni. Mind a románok, mind a magyarok úriembernek láthatják, akinek természete a mosolygás, a jóindulat. Ez a habitus talán a románok számára fontosabb. A sokakban lappangó magyarfóbia lebontását segítheti elő. A magyaroknak az időpont megválasztásával üzent a köztársasági elnök. A dátummal jelezte, hogy ő sem roszszabb Sólyom Lászlónál. A tény pedig, hogy nem a március 15-i nemzeti ünnepet, hanem az augusztus 20-i állami ünnepet választotta, azt jelzi, hogy Magyarország immár nem leszakított nemzetrészként, hanem a határain kívül élő állampolgárai jelentős csoportjaként tekint az erdélyi magyarokra.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.