Új magyarellenesek

Az ukrajnai háború, illetve az uniós szankciók miatt az egész Európára kiterjedő gazdasági válság nyilvánvalóan Magyarországot sem kerüli el, ami kihatással lehet a határon túliaknak szánt költségvetési összegekre, a támogatásokra, attól ugyanakkor nincs miért tartani, hogy az eddig működtetett erdélyi intézmények, az elkezdett projektek pénzhiány áldozataivá válnak.

Nem várható változás a Romániához való viszonyulás tekintetében sem. Az utóbbi évek magyar külpolitikájának egyik alappillére a szomszédokkal fenntartott viszony erősítése, s ez minden bizonnyal így is marad. A jelenlegi román kormány semmilyen módon nem avatkozott be a magyarországi kampányba, a vezető politikusok kerülték az üzengetős, minősítgető nyilatkozatokat, ami értékelendő egy olyan európai uniós hangulatban, amikor Brüsszelből szinte kötelező feladat volt Magyarország támadása.

A távolságtartó bukaresti álláspont az RMDSZ koalíciós tagságának is köszönhető, a magyar–román kapcsolatokat a diplomáciáért felelős Klaus Iohannis államfő részben átengedte a lényegi kormányzati befolyással nem rendelkező RMDSZ-nek, ami azt is eredményezte, hogy alacsony tűzön, egyfajta status quo jegyében alakult az államközi viszony.

Közben a román sajtó egy tekintélyes része, de elsősorban a Mentsétek meg Romániát Szövetséghez (USR) közel álló médiumok (Digi24, G4media) kitartóan dolgoznak a magyar–román kapcsolatok rombolásán. A háború kitörése óta mintegy vezérszóra elkezdték propagálni a Putyin–Orbán–Trianon jelszó alatt futó mesét, miszerint a magyar kormányfő az orosz elnök szekerét tolja, és ugyanolyan revizionista politikát követne, mint a Kreml ura.

A villámtollú médiamunkások az elméletbe ügyesen belehelyezik az RMDSZ-t is, amelyet „Budapestről irányítanak”, és Kelemen Hunorral az élen ügyködik Orbán Viktor erdélyi térnyerésén. A cikkek, nyilatkozatok (lásd például Cristian Tudor Popescu kirohanása a Digi24 hírtelevízióban) látszólag a magyar kormány politikáját támadják, de az írásoknak, véleményeknek van egy nyilvánvaló magyarellenes éle, hiszen az összeesküvés-elmélet terjesztése érthető módon vált vagy válthat ki magyargyűlöletet a románok körében.

Mindezt nem George Simionok, Rareş Bogdanok teszik, hanem a tolerancia ikonjainak számító liberális sajtóorgánumok, újságírók. Ők az új magyarellenesek, és velük egy kórusban huhognak az épp egymásnak eső magyarországi ellenzékiek erdélyi magyar propagandistái, a politikai megsemmisülés útján magabiztosan haladó USR „magyar tagozata”.

A liberálisok közös romániai Orbán-fóbiája tíz nap múlva célt válthat vagy megrekedhet. Marine Le Pen esetleges győzelme a franciaországi elnökválasztáson egy olyan új európai helyzetet teremthet, amelyben már nevetséges lesz vélt morális magaslatokból politikai ítéleteket szajkózni.