Új idők

„Ha a verset a hallgatósághoz viszi az ember, akkor igen nagy hatása van mind a mai napig, mindenki felvillanyozódik a versek hatására, és olyankor derül ki, hogy tulajdonképpen mennyire hiányzik nekik. Lehetséges, hogy egyik útja ez lenne a versek ezutáni terjesztésének” – vélekedett Király László költő egy korábbi interjúnkban.

2013. április 10., 20:492013. április 10., 20:49

És valóban: a pesszimizmus és demagóg kultúraféltés helyett meg kell vizsgálnunk, hogy az irodalmat – és ma, a költészet napján beszéljünk a versekről – hogyan lehet úgy terjeszteni, hogy a közönséget visszaszerezzék az alkotók.

Kétségtelen, hogy a költői szakmának egyre inkább szerves részévé válik a szereplés, a közönség előtti felolvasás, a produkció. Jóllehet kérdéses, hogy milyen mértékben elfogadható a művészet szempontjából a „show”, és mikor válik ízléstelenné, önmutogatássá, az viszont bizonyos, hogy az elefántcsonttoronyból nem lehet megszólítani nagy közönséget. Folyik a vita a slam poetry kapcsán is: a konzervatív álláspont az, hogy ez a műfaj nem művészet, sőt egyenesen a líra megbecstelenítése. Király László az említett interjúban azt is mondta, hogy szívesen olvassa a fiatal költők verseit, mert tőlük várja az újítást. És úgy tűnik az újítás most a slam poetry – lehet ugyan fanyalogni, de elvitatni a műfaj létjogosultságát, tagadni, hogy ez is egyfajta művészet, aligha. Hiszen míg egy átlagos költői est jó esetben 20-30, addig egy slam poetry est több száz érdeklődőt mozgat meg – ez kiderült az első erdélyi slam poetry bajnokság kolozsvári fordulóján. Távolról sem azt mondjuk, hogy minden költő nyergeljen át a slamre, csak azt, hogy a divatos új műfaj talán visszacsalogathatja a költészet elpártolt közönségét, ilyen értelemben tehát nem megbecsteleníti, hanem szolgálja a lírát. Mert az embereknek hiányzik a vers. Ez ma, a költészet napi rendezvényeken, felolvasásokon is látszani fog, akárcsak a korábbi években. Hogy hol van a Gutenberg-galaxis határa, mikor veszi át az e-könyv és az internet végleg a nyomtatott szöveg szerepét, nem tudhatjuk, azt viszont igen, hogy a vers, a jó irodalom túlél, megújul, és akár nyomtatott, akár elektronikus formában vagy élő szóban, de eljut a közönséghez.

 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Első az erdélyi magyarok érdeke
Első az erdélyi magyarok érdeke
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével