Pataky István

Pataky István

Titkosszolgálatok offenzívája

2022. június 09., 08:542022. június 09., 08:54

Klaus Iohannis úgy tett, mintha nem értené, mi a gond azokkal a sajtó birtokába került kormányzati tervekkel kapcsolatban, amelyek gyakorlatilag felélesztenék az egykori kommunista politikai rendőrséget, a Szekuritátét.

Az államfő keddi sajtótájékoztatóján finoman megdorgálta azokat, akik kiszivárogtatták, illetve közölték a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését célzó törvénymódosítási részleteket. Iohannist tehát nem az zavarja, hogy a hírszerzők jogalkotás-kezdeményezési jogot szeretnének maguknak, magán- és jogi személyeket, valamint állami intézményeket köteleznének műveleteik „segítésére”, szabadon dönthetnének a lehallgatásokról, vagy peres ügyeikben erre külön kijelölt ügyészt követelhetnének.

Akár hihető is lehet, hogy csak egy vázlatról, piszkozatról van szó, amely sosem vált volna törvénnyé, ahogyan a jelenlegi koalíció mindenható keresztapja, Iohannis mondta. A javaslatok akkor is botrányosak. Azok a titkosszolgálatok, amelyek berkeiben ilyen ötletek egyáltalán felmerülhetnek, nemcsak a demokratikus keretekkel, hanem a jóérzéssel is hadilábon állnak. A hírszerzőknél indított azonnali vizsgálatok és fejek hullása helyett Iohannis azokat kárhoztatja, akik a tervek napvilágra hozásával remélhetőleg megakadályozták, hogy törvénytervezetben jelenjenek meg az aberráltságok.

Az államfő nyilvánvalóan tudott a „vázlatokról”. A néhány médiafelületen megjelent tervezettöredékeket sokatmondó csend övezte. A máskor minden apróságot szívesen kommentáló kormánykoalíciós politikusok most mereven elzárkóztak a nyilatkozatoktól. Hűséges, engedelmes kiskutyákként vártak a „nagyfőnök” Iohannis érvelésére. Mi másra számíthattunk? Szinte közhely, hogy a román titkosszolgálatoknak „erős befolyásuk” van a romániai politikai életre.

Időnként akad egy-egy bukott, semmit sem veszíthető politikus, aki hajlandó, mer nyilatkozni erről a sajátos helyzetről. Nemrég Ludovic Orban volt miniszterelnök beszélt egy interjúban arról, hogy a titkosszolgálatok láthatatlan keze ott munkál a pártokban, a parlamentnek pedig semmilyen ellenőrzése nincs fölöttük.

A romániai hírszerző szolgálatok túlméretezésének vélt szükségessége, tevékenységük idealizálása végigkísérte a rendszerváltás utáni három évtizedet. A szolgálatok szép lassan ránőttek a társadalom, a gazdaság, a politikum fejére. Hatalmuk új lendületet kapott a korrupció elleni harc meghirdetésével, amely egy-két év alatt a politikai leszámolások eszközévé is vált. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) félelmetesen nagy teret nyert ebben az időszakban.

Történt mindez a törvénytervezeti „vázlatot” most hevesen bíráló civil szervezetek, a „haladó értelmiség” szűnni nem akaró tapsa mellett. Az ukrajnai háború közelsége, a gazdasági válság és a hatalmi koalíció óriási parlamenti többsége egy olyan egyveleg, amelyben az „élelmesek” ismét felismerhetik Romániában „a korlátlan lehetőségek országát”. A titkosszolgálatok próbálkoztak be elsőként.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.