Balogh Levente

2019. március 26., 08:53

Tisztújításból konfliktusba

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégi tisztújító küldöttgyűlés előtt sem volt könnyű helyzetben, és nincs ez másként az új elnök megválasztása után sem. Csakhogy míg a tisztújítás előtt ez nem csupán rajta múlott, most komoly az esély arra, hogy a saját „kezűleg” hozza még nehezebb helyzetbe magát.

Az már az eseményt megelőzően is tudható volt, hogy a belső ellentétek meglehetősen kiélezettek, a párt székelyföldi szárnya elégedetlen az eddigi vezetéssel. És valljuk be, az EMNP pályafutása valóban nem nevezhető igazi sikertörténetnek. Hiába indult nagy lelkesedéssel, nem sikerült megkerülhetetlen tényezővé válnia az erdélyi magyar politikai palettán.

Ehhez egyrészt a matematika is hozzájárult – a bejáratott, hagyományosan jelentős támogatottsággal rendelkező RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett harmadik erőként jelent meg a politikai térben, márpedig az egy hatszázalékos közösség esetében egyértelmű, hogy a románok nemigen tudnak olyan alacsony arányban részt venni a választásokon, hogy mindhárom magyar párt meg tudja ugrani az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Nem is ez volt a cél – az EMNP-t az RMDSZ-szel elégedetlen politikusok azon csoportja hozta létre, amely szerint az MPP sem úgy képviseli az autonómia ügyét, ahogy az szerintük elvárható. Ugyanakkor több ízben is javaslatot tettek a két párt erőinek egyesítésére, ami nemhogy nem sikerült, de végül az RMDSZ-nek sikerült magához édesgetnie a polgáriakat, megszelídítve őket két parlamenti mandátummal, és légüres térbe taszítva a néppártot.

Ehhez az is hozzájárult, hogy a korábban az RMDSZ magyar politikai ellenzékét felkaroló magyar kormány a szövetségen belüli vezetőváltás és számos régi RMDSZ-es arc visszavonulása után, illetve az RMDSZ választási eredményeit tudomásul véve új alapokra helyezte a vele való kapcsolatot – magyarán „kibékültek”.

Mindeközben a néppárt, illetve a hozzá kapcsolódó civil szervezetek számos sikeres rendezvényt és kezdeményezést indítottak útjára, a tízezreket megmozgató fesztiváloktól a magyar gazdák megszervezéséig – ám paradox módon ezeket egyszer sem sikerült komolyan értékelhető választási eredménnyé konvertálni. Hogy ennek mi az oka, annak kiderítése a párt eddigi és frissen helyzetbe került vezetői számára is elsődleges feladat kell hogy legyen, hiszen mindannyian felelősséget viselnek érte, a párt ranglétráján betöltött pozíciójuk függvényében.

Az ugyanis egyszerűen elfogadhatatlan, hogy még az újonnan alakult román pártok is könnyebben utat találnak az RMDSZ-szel elégedetlen magyar választópolgárokhoz, és képesek meggyőzni őket – még úgy is, hogy nemhogy nem vállalják fel az autonómiát, hanem egyértelműen elutasítják azt, ehelyett technokrata alapállású, neoliberális eurokrata maszlaggal szédítik a polgárokat.
Ennek átgondolása, az okok felderítése és a lehetséges kiút megtalálása az erdélyi magyar közösség jövője szempontjából olyan sürgető és nélkülözhetetlen feladat, amelyet egyébként a néppárt mellett a másik két magyar pártnak is kötelessége lenne elvégezni.

Ehelyett azonban a néppárt a jelek szerint egyelőre a haladó magyar hagyományok szellemében inkább a belső konfliktusokban való dagonyázást készül választani – legalábbis ezt vetíti előre, hogy a tisztújító szavazáson egyetlen szavazattal alulmaradt jelölt eljárási szabálytalanságokra hivatkozva az eredmény megóvását fontolgatja. Mivel nagyjából biztosak vagyunk a válaszban, csak költőinek szánjuk a kérdést, hogy vajon akkor is így gondolkodna, ha ő nyert volna egyetlen szavazattal? Mindemellett a legkevésbé sem utolsó szempont, hogy a kiútkeresés helyett a belharcokba bonyolódást választva tovább csökkentik az esélyt arra, hogy kikerüljenek a nehéz helyzetből. Viszont legalább kiváló szórakozást biztosítanak ellenfeleik és ellenségeik számára.
Az EMNP illetékeseinek most gyakorlatilag azt kell eldönteniük, hogy mit tartanak fontosabbnak. Hogy saját magukkal, vagy inkább az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösség helyzetével, jövőjével akarnak foglalkozni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...