Egy bukaresti sajtófigyelő ügynökség összeállítása szerint Victor Ponta miniszterelnök augusztusban 260 percet töltött román televíziók stúdióiban.
2013. szeptember 22., 19:522013. szeptember 22., 19:52
2013. szeptember 22., 20:012013. szeptember 22., 20:01
A kép azonban még így sem teljes, mivel a felmérés csak az öt legnézettebb hírcsatornában való szereplést vette górcső alá, ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy a múlt hónapban a kormányfő több mint egy hétig Miamiban töltötte pihenőszabadságát. A PSD elnökénél mediatizáltabb politikusnak Corneliu Vadim Tudor számít a román politikai palettán, a Nagy Románia Párt éléről megpuccsolt európai parlamenti képviselőt augusztusban összesen 341 perc erejéig látták vendégül a tévéstúdiók. Ez a statisztika a bukaresti kormány vezetőjének tevékenységéről, valamint a központi román média színvonaláról egyaránt hiteles bizonyítvánnyal szolgál. A bukaresti televíziók többségének – tisztelet a kevés kivételnek – szakmai mércéjéről sok mindent elárul, hogy C. V. Tudor minden témában házi szakértőnek számít, legyen szó a kisebbségi (különösen a romániai magyar) kérdésről, a kóbor kutyák helyzetéről vagy a verespataki bányaprojektről. Hasonlóképpen nevetséges ugyanakkor, ahogyan a kormányfő rátelepszik a központi médiára, ahol gyakorlatilag még a csapból is Victor Ponta folyik. Megkockáztatható, hogy Észak-Koreán vagy Kínán kívül nincs még olyan ország a földkerekségen, amelynek valamelyik közméltósága annyit szerepel stúdiókban vagy a mikrofonok gyűrűje előtt, mint Románia miniszterelnöke. Miközben igazi showmanként adja elő kormánya terveit, sajtómegjelenései általában nem térnek ki a be nem váltott korábbi ígéretekre. De a polgárok rendszerint az igazán lényeges kérdésekről sem kapnak tájékoztatást az ilyen alkalmakkor: a kormány hatáskörébe tartozó autópályaépítések, az adóemelések, a munkahelyteremtés ügye általában homályba vész. Hiszen ezeket a szerepléseket Ponta inkább a politikai ellenfelei, mindenek előtt a Traian Băsescu elleni támadásokra használja ki előszeretettel, az ilyesmit ugyanis nehéz számon kérni a választásokon. A médiában való megjelenés túlsúlya ideiglenesen magával hozza ugyan a népszerűség emelkedését, a választók azonban végül a munkája, és nem a szónoki kvalitásai alapján fogják kiértékelni egy kormányfő teljesítményét.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!