Terrorcsapás

A vérfürdőbe torkollt, többek között két romániai halálos áldozattal is járó algériai túszdráma megmutatta: távol állunk attól a hangzatos céltól, amelyet az Egyesült Államok és a nyugati világ a 2001. szeptember 11-i támadások után tűzött ki, és amelynek lényege a fundamentalista iszlám terrorizmus felszámolása.

Balogh Levente

2013. január 21., 21:332013. január 21., 21:33

A terroristák elfoglalhattak egy földgáz-kitermelő telepet, és annak ellenére is sikerrel jártak, hogy az algériai hatóságok végül négynapos küzdelem után véget vetettek a túszdrámának. Hiszen a túszok egy része is életét vesztette – ez alkalmas lehet a többi nyugati elriasztására a térségből –, ráadásul a célpontot is úgy választották meg, hogy mind az iszlamisták szemében szintén ellenségnek számító algériai kormányon, mind a Nyugaton a legnagyobbat üssék: egy energiahordozó-kitermelőt támadtak meg, ami előbbi számára a biztos bevételi forrást, a Nyugat számára pedig a mindennapi élet működéséhez nélkülözhetetlen üzemanyagot jelenti.

Mindezt ugyanakkor jórészt épp a Nyugat tette lehetővé számukra. Eddig ugyanis képtelen volt hatékonyan küzdeni a fundamentalista terrorizmus ellen, sőt: a Nyugat beavatkozásai miatt éppen hogy nőtt a terrorfenyegetés. Az afganisztáni, az iraki és a líbiai hadjárat nyomán nem hogy nem jöttek létre a nyugati értékeket valló, az egész országban biztos támogatást élvező kormányok, de a központi vezetés bukása után egyenesen káosz lett úrrá, az eddig lappangó ellentétek felszínre törtek, a bizonytalan viszonyok pedig az iszlamista mozgalmak működéséhez is kitűnő táptalajt biztosítanak – tetézve azzal, hogy az anarchiába süllyedő térségben immár az eddigiekhez képest is sokkal könnyebbé vált akár nehézfegyverekhez is hozzájutni. Ebben a helyzetben a Nyugat – azaz az Egyesült Államok és európai szövetségesei – térfelén pattog a labda. Amíg ugyanis a nyugati világ, az ipar és a kereskedelem működéséhez elengedhetetlen a kőolaj és a földgáz, és ameddig ezek zöme az iszlám kultúrájú Közel-Keleten található, addig a Nyugat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy befolyást gyakoroljon erre a térségre. Ami viszont csak tovább tüzeli a fundamentalisták Nyugat-ellenes érzelmeit.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Első az erdélyi magyarok érdeke
Első az erdélyi magyarok érdeke
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével