2012. május 30., 09:152012. május 30., 09:15
Nem is beszélve a négylábúak kedvességéről, szeretetreméltóságáról, amivel sokkal jobbá, szebbé teszik környezetünket. A macskáknak (legalább) kettős hatásuk van. Egyrészt nagyon szórakoztatók, amikor elemükben vannak és bohóckodnak, de talán inkább a nyugtatás, a stresszoldás az, amiért bátran ajánlhatók. Utóbbiról magam is meggyőződtem.
Akármilyen idegesen is menjek haza (mostanában nagyon sokszor fordul ez elő velem), szinte egyből elmúlik, ha meglátom a macskáimat békésen összebújva szundítani. Különösen meggyőző az, amikor úgy elnyúlnak, hogy majd’ szétfolynak, nem törődve semmivel, még azzal sem, ha az ember kihúzza alóluk a takarót vagy a lábaiktól fogva emelgeti őket. Ilyenkor felteszem magamnak a kérdést, hogy miért is hagyom felingerelni magam, amikor ilyen lazán is hozzá lehet állni a dolgokhoz? És akkor még nem beszéltünk a macska misztikus gyógyító hatásáról. A néphagyomány szerint a macska épp arra a testrészre fekszik, amelyik beteg – mert vonzzák a negatív erők – és meggyógyítja.
Nemrég pedig egy újabb keletű kutatással bizonyították, hogy a dorombolás tulajdonképpen gyógyító frekvenciájú biorezonancia. Tehát a macska nyugtat, gyógyít, és elűzi a negatív erőket. Ha nem tartanám jobb sorsa érdemesnek ezeket a jószágokat, ajánlanám őket – különösen kampányidőszakban – a politikai pártoknak, különösképp a negatív erők ellensúlyozása miatt. De nemcsak a pártszékházakban kelnének el, hanem a közhivatalokban is, ahol a polgároknak gyakran percek alatt ugrik fel vérnyomása az agyonkomplikált ügyintézéstől.
Visszatérve a pártokra: sajnos, olyasmit nem említenek sem a régi feljegyzések, sem a szájhagyomány, sem a modern kutatások, hogy az – egyébként igen eszes és ravasz – macskák szellemi képességeiket is át tudnák ruházni a környezetükben tartózkodó emberekre. Mert akkor talán mégiscsak meggondolandó lenne a pártszékházakba való telepítésük.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.