2013. február 25., 08:162013. február 25., 08:16
Az érv – miszerint az RMDSZ nem lehet az SZNT vagy az EMNP utánfutója, és mivel a tüntetést nem ő szervezi, nem vesz részt rajta – az infantilizmus határát súrolja, hiszen az szűrhető le belőle, hogy talán nem lenne ellenére egy ilyen megmozdulás, de mivel az ötlet más fejéből pattant ki, az erdélyi magyarság önrendelkezése inkább le van sajnálva.
Mindez legalábbis visszás annak nyomán, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök „meghekkelte” a nemzeti liberálisok tisztújító kongresszusát, és a jelkép elleni romániai hisztéria közepette székely zászlót ajándékozott Crin Antonescu pártelnöknek. Bár azt is érdemes megjegyezni, hogy az önrendelkezéshez mindegyik gesztus – azaz a zászlóajándékozás és a tüntetés is – nagyjából ugyanolyan kevéssé hatékonyan járul hozzá. Az RMDSZ vezetőinek viselkedéséből az olvasható ki, hogy félszájjal kiállnak ugyan a magyar közösség autonómiája és szimbólumainak használata mellett, de az önrendelkezés melletti tömegmegmozdulások már nem szimpatikusak, mivel a szövetség illetékesei térdelőrajtban várják a kormányszereplésre való felkérést arra az esetre, ha a kormánykoalíció pártjai között kenyértörésre kerülne sor. Ezért jelzik, hogy ők a jó, „háziasított” magyarok, akik a csúnya, „radikális” magyarokkal ellentétben mérsékeltebbek, és a prioritás számukra néhány tucatnyi kormányzati és kormányzat közeli tisztség megszerzése. Nem mintha az állandó tüntetgetés hatékonyabb volna. Egy helyszínre korlátozott, néhány politikus számára szereplési lehetőséget biztosító, de egyébként kevés résztvevőt megmozgató, eredménytelen hétvégi tömegdemonstrációkból már eleget szerveztünk. (Ami nem jelenti azt, hogy az RMDSZ mostani magatartása nem káros, legalább jelezni kéne Bukarestnek , hogy egységesen akarjuk az önrendelkezést.) Ha már mozdulni akarunk, azt minden erdélyi és partiumi településen egyszerre kellene, összmagyar szinten, igazi tömegerőt felmutatva. Ellenkező esetben sohasem vesznek komolyan. És ha nem sikerül az egységes fellépés, akkor joggal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok