2009. május 22., 11:382009. május 22., 11:38
Hogy előbbit csak az utóbbi megvalósulása által látja elképzelhetőnek, annak ékes bizonyítéka, hogy hajlandó volt a Székelyföldtől a Partiumig utazva azon lista megszavazására buzdítani, amely tulajdonképpen az RMDSZ választási logója alatt fut majd. Azon RMDSZ logója alatt, amellyel az elmúlt hét-nyolc évben mindennek nevezhető volt a Fidesz viszonya, csak felhőtlennek nem, és amelynek ellenlábasait hosszú ideig elsődleges erdélyi partnereinek tekintette a legnagyobb magyar ellenzéki párt. Köztudott: Orbán korábban a Magyar Polgári Párt jelöltjei mellett kampányolt. A mostani pálfordulás azonban korántsem csak annak tudható be, hogy az MPP úgy döntött: a tavalyi parlamenti választásokhoz hasonlóan ezúttal sem méretteti meg magát, így Orbán jobb opció híján korteskedett az RMDSZ–EMNT-lista mellett. Az elmúlt napokban azon folyamat betetőzésének lehettünk szemtanúi, amelynek során a Fidesz és Tőkés László lassan kihátrált az MPP-t saját tulajdonának tekintő Szász Jenő kudarcai és hibás döntései miatt tetszhalottá vált polgári párt mögül, mivel belátták: jelen pillanatban csakis a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges szavazóbázisát megtartott RMDSZ-hez közeledve lehet reális esély arra, hogy legalább megőrizzék a romániai magyar mandátumok számát az EP-ben. Az, hogy Szász ismét úgy döntött: az MPP-t távol tartja a választástól, továbbra is lehetetlenné téve azt, hogy a párt betöltse azt a funkciót, amelyet egy politikai érdekképviseletnek be kell töltenie, már csak hab a tortán. Az RMDSZ–EMNT-lista támogatottsága – legalábbis a közvélemény-kutatások eredménye alapján – azt jelzi, a lista összeállítói jól döntöttek, hiszen a voksok mintegy kilenc százalékára számíthatnak. Így az apátiát és a körön önmagát kívül rekesztő MPP-vezetés frusztrációból fakadó ellenkampányát legyőzve sikerülhet a képviselet megtartása – ami persze nem öncél. Viszont mindenképpen jó alapot jelenthet arra, hogy erős és egységes összmagyar képviselet működjön Brüsszelben, hiszen bőven van, amit rendbe hozni. Határon innen és túl egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok