2009. május 22., 11:382009. május 22., 11:38
Hogy előbbit csak az utóbbi megvalósulása által látja elképzelhetőnek, annak ékes bizonyítéka, hogy hajlandó volt a Székelyföldtől a Partiumig utazva azon lista megszavazására buzdítani, amely tulajdonképpen az RMDSZ választási logója alatt fut majd. Azon RMDSZ logója alatt, amellyel az elmúlt hét-nyolc évben mindennek nevezhető volt a Fidesz viszonya, csak felhőtlennek nem, és amelynek ellenlábasait hosszú ideig elsődleges erdélyi partnereinek tekintette a legnagyobb magyar ellenzéki párt. Köztudott: Orbán korábban a Magyar Polgári Párt jelöltjei mellett kampányolt. A mostani pálfordulás azonban korántsem csak annak tudható be, hogy az MPP úgy döntött: a tavalyi parlamenti választásokhoz hasonlóan ezúttal sem méretteti meg magát, így Orbán jobb opció híján korteskedett az RMDSZ–EMNT-lista mellett. Az elmúlt napokban azon folyamat betetőzésének lehettünk szemtanúi, amelynek során a Fidesz és Tőkés László lassan kihátrált az MPP-t saját tulajdonának tekintő Szász Jenő kudarcai és hibás döntései miatt tetszhalottá vált polgári párt mögül, mivel belátták: jelen pillanatban csakis a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges szavazóbázisát megtartott RMDSZ-hez közeledve lehet reális esély arra, hogy legalább megőrizzék a romániai magyar mandátumok számát az EP-ben. Az, hogy Szász ismét úgy döntött: az MPP-t távol tartja a választástól, továbbra is lehetetlenné téve azt, hogy a párt betöltse azt a funkciót, amelyet egy politikai érdekképviseletnek be kell töltenie, már csak hab a tortán. Az RMDSZ–EMNT-lista támogatottsága – legalábbis a közvélemény-kutatások eredménye alapján – azt jelzi, a lista összeállítói jól döntöttek, hiszen a voksok mintegy kilenc százalékára számíthatnak. Így az apátiát és a körön önmagát kívül rekesztő MPP-vezetés frusztrációból fakadó ellenkampányát legyőzve sikerülhet a képviselet megtartása – ami persze nem öncél. Viszont mindenképpen jó alapot jelenthet arra, hogy erős és egységes összmagyar képviselet működjön Brüsszelben, hiszen bőven van, amit rendbe hozni. Határon innen és túl egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok