Öt évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én ment csődbe az Egyesült Államok egyik legnagyobb befektetési bankja, a világ vezető brókercége, a Lehman Brothers, amelynek bebukásától számítjuk az újkori gazdasági világválság kezdetét.
2013. szeptember 16., 19:332013. szeptember 16., 19:33
2013. szeptember 16., 19:512013. szeptember 16., 19:51
Bár a nagy krach bekövetkeztére bennfentesek és szakértők hónapokkal korábban figyelmeztettek, a tengeren túli jelzálogpiacról indult krízis – akárcsak a menetrendszerű árvizek a román hatóságokat – világszerte váratlanul érte az államokat. Azóta megannyi pénzintézet, vállalat, sőt ország jutott a Lehman sorsára, a recesszió szinte egyetlen országot sem kerülte el, a kilábalás reményét jelentő fényt pedig ma is alig látni az alagút végén.
A válság kirobbanásához vezető okok kapcsán a legtöbben a bankvilág mértéktelen pénzéhségére esküsznek, szintén nem kevesen vetítették előre ugyanakkor a kapitalizmus végnapjait, új gazdasági világrend beköszöntét. A kapitalizmus azonban köszöni, jól van, az új gazdasági rendszer pedig még várat magára. És sajnos a világ nagyhatalmai sem rukkoltak elő hatékony gyógyírral a válság kezelése terén, a bankok megsegítése ugyanis nem nevezhető megoldásnak, még akkor sem, ha tudjuk, hogy pénzintézetek nélkül nem létezik életképes társadalom.
Csakhogy nem mindegy, milyen bankokról beszélünk. A mostani gazdasági válság azért robbant ki, mert az Egyesült Államokban fűnek-fának osztogatták a jelzáloghitelt, nem törődve az adós hitelképességével, jövedelmével, a fedezetül szolgáló ingatlan értékével. Márpedig nem árt, ha bennünket is gondolkodóba ejt, hogy évekkel ezelőtt a romániai pénzintézetek is számolatlanul – az akkoriban elhíresült szlogen alapján mindössze személyazonossági igazolvány alapján – nyújtották a valutaalapú hitelt az ügyfeleknek. Akik közül jelenleg mintegy 700 ezren jelentős késést halmoztak fel a törlesztőrészlet visszafizetése terén, több ezren pedig bírósági úton próbálnák leverni a bankokon az egyoldalú kamatemeléseket. Csakhogy a törlesztőrészlet jelentős megemelését lehetővé tévő, a hitelmegállapodásban apró betűvel szedett kitételek peres úton történő semmissé nyilvánítását éppen a román kormány hiúsította meg, mégpedig a Nemzetközi Valutaalap nyomására, amely nyilván a pénzintézetekre leselkedő egymilliárd eurós veszteséget tartotta elsődleges szempontnak.
Nos, akkor tanultunk-e a Lehman mohóságából?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!