2012. szeptember 04., 09:002012. szeptember 04., 09:00
1989 és 1996 között voltunk még így. De midőn az ellenszélben élhető mindennapokra készülünk, jó volna levonni a Mikó-ügy eddigi fejleményei s a sepsiszentgyörgyi tüntetés tanulságait. Mert ne tévesszük szem elől, hogy amikor 2000-ben a református egyház visszakapta egykori sepsiszentgyörgyi ingatlanait, az egykori Református Székely Mikó Kollégiumból az 1948-as államosítás nyomán lett mai, ún. világi Székely Mikó Kollégium vezetőségi és tanári karában, de még egykori mikós diákok körében is, összességében magyar részről támadt nem kis zavar, sőt ellenállás: mit akar az egyház? Nehezen volt érthető, hogy: semmit – csak vissza egykor ellopott javainak tulajdonjogát.
A buzăui ítélethez vezető ügyészségi feljelentést sem mások, hanem magyar emberek tették, akiknek a református egyház visszaszolgáltatás alatt álló jussából vásárolt otthona feletti aggodalma emberileg érthető; a magyar közösségi magántulajdonnal szembeni merénylet-kísérlete viszont semmiképp. Mert az minden józanságot felülmúl, s csak a Jóisten mondhatná meg, hogy az utódok miként viselik majd azt a billogot, amelyet ma sokan a Balázs Manó 1848-as árulásáéhoz hasonlítanak, nem is ok nélkül talán.
Mindemellett: ha a Mikó-ügyben, főleg a buzăui alapfokú ítélet kimondását megelőző tárgyalásokon a református egyház jogi érdekképviselettel felruházott szakértők közül valakik elmulasztottak a bíróság rendelkezésére bocsátani bármilyen perdöntő vagy tisztázó iratot, információt, magyarázatot, ha valakiknek a figyelme a per során ellankadt, szedje össze magát. Vagy álljon félre. S a közeli-távoli jövőre nézve az sem elvetendő tanulság, hogy Sepsiszentgyörgyön – az utcán mindenképp! – összefogás született. Vezető politikusok: rajtatok a sor! Mert van az az ügy, és van az az idő, amikor két vagy több csűrben csépelni nem lehet.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.