Okkal jegyezték meg többen a Tusványos kapcsán, hogy bár idén több külföldi meghívott volt a korábbiaknál, éppen a legfontosabb, a magyar–román párbeszéd, vita maradt el szinte teljes egészében.
2013. július 29., 20:442013. július 29., 20:44
Nem véletlen, hogy a zárónapon Tõkés László – sajnálatát fejezve ki Traian Bãsescu távolmaradásáért – megjegyezte: a román–magyar párbeszéd mûhelyének indult szabadegyetem idõnként „átcsapott párbeszédbõl perbeszédbe\", és talán ennek is tulajdonítható, hogy sokan már nem merték vállalni a közös dolgok megbeszélését.
Mindez igaz, még akkor is, ha nem a szervezõk tehetnek azért, hogy a meghívott román elõadók – például Mihai-Rãzvan Ungureanu exkormányfõ – visszamondták a Tusványoson való részvételüket. Holott bizony másképp festett volna, ha a sokak által a román jobboldal leendõ államfõjelöltjeként láttatott politikus „az oroszlán barlangjában\" fejti ki véleményét a kisebbségi kérdésrõl, és nem távolról figyelmeztet a védhatalmi státus alkotmányellenes voltára. Annál is inkább, mivel Ungureanu a tavalyi parlamenti választásokon még nem restellte magyar nyelvû kampányüzenetben kérni a székelyek szavazatát.
A Tusványosról hiányolt román–magyar párbeszéd azonban teljesen más megvilágítást kap, ha felidézzük, miként nyilvánította belügynek a bukaresti külügyminisztérium a régióátszervezést, illetve milyen reakciók láttak napvilágot Tõkésnek a védõhatalmi státus kiterjesztésére vonatkozó javaslatára. A román politikai és politológusi elit még mindig szemtelenségnek, provokációnak tartja, ha a magyarok olyan témákkal hozakodnak elõ, mint például kisebbségi jogok, önrendelkezés, határok fölötti nemzetegyesítés.
És eközben mi történik? Ugyanezek a politikusok – élen az államfõvel – kiteregetik a kártyáikat, és nyíltan beszélnek vágyálmaikról: Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének esélyeirõl, a „két ország, egy nemzet\" állapotának tarthatatlanságáról, Nagy-Románia visszaállításának víziójáról. Közben belegondolni is rossz, milyen reakciók érkeznének mondjuk egy, Erdély Magyarországgal történõ egyesülését szorgalmazó kezdeményezésre. A jelek szerint ebben az országban egy kérdés az alapján számít tabunak, hogy van-e „nemzetisége\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!