2009. július 02., 11:502009. július 02., 11:50
Szinte szóra sem érdemes, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja szülővárosának alma materében, a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban – a bejárat kivételével – egyetlen magyar felirat sem látható, vagy hogy Nagyváradon ismeretlenek időről időre megrongálják a Sebes-Körös magyar nevét hirdető, magyar ifjúsági szervezet által kifüggesztett táblákat. Ez mind semmi ahhoz képest, ami a felvidéki magyarokra vár azután, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a szlovák államnyelvtörvényt.
Azt a jogszabályt, amelyhez hasonlót nálunk az ügynökmúltja okán Felix fedőnévre hallgató Dan Voiculescu „konzervatív” politikus is dédelgetett korábban, csak szerencsére nem sikerült elfogadtatnia a román parlamenttel. Az önmagát européer politikusként hirdető Robert Fico szlovák kormányfőnek – „hála” fasiszta és magyarellenes koalíciós partnere, Ján Slota közreműködésének – azonban igen, és ezzel dobott még egy lapáttal a többség és a kisebbség békés együttélésének, a szlovák–magyar kapcsolatok kitartóan ásott sírjára.
A törvény szerint ugyanis a felvidéki magyarok ötezer eurós bírságot kockáztatnak, ha nyilvános helyen Pozsonynak „ejtik” a Bratislavát vagy ha helytelenül beszélnek szlovákul. Hasonló büntetésre számíthat pozsonyi laptársunk, az Új Szó is, ha nem tünteti fel szlovákul is a folyók, hegységek, tájegységek nevét. A szlovák hatóságok immár olyan messzire mentek a magyarellenes intézkedésekkel, hogy ellenlépésként nem elegendő a felvidéki magyar politikusok, a budapesti parlamenti pártok és a kormány belterjes ejnyebejnyéje.
Ezúttal elengedhetetlenné vált a pozsonyi kormány velejéig magyarellenes megnyilvánulásainak nemzetközi fórumok elé vitele, itt az ideje aktiválni a júniusi európai parlamenti választásokon oly sokat emlegetett Kárpát-medencei magyar összefogást. Hiszen Brüsszelnek is be kell látnia: az európai korszellemmel, kultúrával homlokegyenest ellentétes nyelvrekcumozással Szlovákia nemcsak a magyarokra, hanem az Unió képviselte civilizációs értékrendre öltötte ki a nyelvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok