2010. augusztus 17., 10:582010. augusztus 17., 10:58
Üzen a résztvevők élményei és a média tudósításai révén. És hogy milyen képet mutat, az nagymértékben szervezés kérdése. Ha jól megszervezték a rendezvényt, kedvezően színezi a képet, ha rosszul, ellenszenvet válthat ki. Gondoljunk csak vissza, hogyan színezték a Dél-Afrika-képünket a futball-világbajnokság tudósításai? Milyen képet alakíthat ki az idegenekben a Budapesten sokadszorra megrendezett úszó-Európa-bajnokság vagy a Sziget Fesztivál?
Volt idő mindezt alaposan átgondolni vasárnap délután, abban a 15 kilométeres dugóban, amely Kolozsvár nyugati bejáratánál alakult ki az Iron Maiden-koncert miatt. A Pólus Center térségében négysávosról kétsávosra szűkített út képtelen volt átengedni a piknikelésből hazatérő kolozsváriakat és azokat, akik a brit rocklegenda koncertjére Nagyvárad felől érkeztek. Ráadásul a szervezők elfelejtettek kocsiparkolókról gondoskodni. Úgy gondolták, ezt a kérdést ki-ki oldja meg maga, ahogy tudja.
Márpedig éppen erről szól a szervezés. Előre ki kell találni, hogy milyen igényei lesznek az előadóknak, a versenyzőknek, a közönségnek, az újságíróknak, és gondoskodni kell az igények maximális kielégítéséről. Ki kell számítani, hány kapu tud beléptetni, hány vécé, hány sörcsap tud ellátni akkora tömeget, amekkorát a koncertre várnak; meg kell oldani, hogy se a villanyhálózat, se a mobiltelefon-rendszer ne mondja fel a szolgálatot a rendezvény területén, de gondolni kell a szélsőséges időjárásra, a váratlan eseményekre is.
Magyarországon évtizedek óta rendezik különböző sportágak Európa- vagy világbajnokságait, Budapesten évről évre koncerteznek a legnagyobb sztárok. Van honnan tanulni. Az Iron Maiden-koncert szervezői – a parkolás biztosításának a hiányát leszámítva – jól teljesítettek. Örvendetes lenne, ha az anyagi számításaik is bejönnének, mert ez írhatná fel Kolozsvárt is a nemzetközi jelentőségű koncertek, sportversenyek térképére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok