2009. augusztus 14., 11:562009. augusztus 14., 11:56
Az andalodás aztán abba torkollik, hogy könnyes szemmel, Lonsdale pólójukat megszaggatva, Martens bakancsukat lerúgva, fekete gyakorlónadrágjukat neonszínű trapézgatyára cserélve zümmögő-kórust alakítanak, és előbb eldúdolják a Give Peace a Chance című békehimnuszt, majd néhány vidám részletet adnak elő a Hair című hippimusicalből. Hanem ezek a nyomorult rasszisták nem hogy elandalodni nem hajlandóak, de egyenesen menetelésre készülnek Budapest utcáin Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese emlékére, akit a Béke mártírjának kiáltottak ki, miután a negyvenes évek elején repülőre ült, hogy egymaga kezdeményezzen béketárgyalásokat Nagy-Britanniában.
Most nem arra szeretnék kitérni, hogy néhány agyalágyult augusztus közepén fekete szerelésben kíván náculni Budapest közepén, arra a hatóságok már úgyis megadták a választ a rendezvények betiltásával, és a tiltó határozatot minden bizonnyal intenzív könnygáz-, gumibot- és tomfahasználattal is hajlandóak lesznek nyomatékosítani, ha az érintettek kopasz fejébe nem fér bele, hogy a náculás és a gyűlöletkeltés manapság egyáltalán nem menő.
Hanem itt vannak a csillogó szemű antirasszisták, akik Hate Racism jelszóval tüntetnek a gyűlöletkeltés ellen, ami azért, valljuk be, kissé önellentmondásosnak tűnik. Úgy tűnik, a mérleg kissé elbillent, hiszen a szélsőbalos, Che Guevara- és Marx-imádó hülyegyerekek megkaphatták a saját homokozójukat, miközben a szélsőjobb demonstrációt – amúgy nagyon helyesen – betiltották.
Persze, biztos unalmas lehet úgy antinácizni, hogy a környéken egyetlen náci sincs, én az illetékes hatóságok helyében hagynám, hogy a kapitalizmust szélbalról illetve széljobbról megdönteni akaró csipet-csapatok megtarthassák a csúcstalálkozót. Aztán a marxisták “Belülről mindenki rózsaszín!” és “No pasarán!” csatakiáltásokkal ráronthatnának a neonácikra, hogy a béke és a szeretet jegyében, a maguk módján vitassák meg a nézetrendszereik között fennálló eltéréseket. A szélesőségektől való megszabadulásra ennél jobb módszert még úgysem találtak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok