2010. október 14., 10:542010. október 14., 10:54
A helyzetet súlyosbítja, hogy a tiltakozás derült égből villámcsapásként érte a kabinetet. Ha a sztrájk törvényes keretei között szerveződött volna, a kormánynak lett volna ideje felkészülni a kedélyek lecsillapítására.
Csapdahelyzetbe került Emil Boc csapata. Ha enged a tiltakozóknak, a társadalom meganynyi rétege kap biztatást arra, hogy radikális eszközökkel próbálja érvényesíteni érdekeit. Ha ellenáll a sztrájkolók követelésének, azt kockáztatja, hogy tartóssá válik a még csak pillanatnyi bénultság, és beláthatatlan károkat okoz az ország gazdaságának. Meglehet, Görögországra tekintget a miniszterelnök, ahol a fél éve újra-újraéledő heves tiltakozások sem késztették távozásra Jeórjiosz Papandreu kabinetjét, márpedig a baloldali görög kormány meglehetősen kemény kézzel lépett fel a tiltakozókkal szemben. Van azonban egy lényeges különbség. Papandreu és pártja továbbra is a legnépszerűbb politikai alakulat Görögországban.
A görög nép elhiszi nekik, hogy az ország nehéz helyzete fájdalmas intézkedéseket, megvonásokat követel. Elfogadták, hogy immár senki nem élhet úgy, ahogy két évvel ezelőtt élt. A román kormány helyzetét az teszi reménytelenné, hogy a Boc–Markó-csapat nem tudta elhitetni az országgal, hogy jó úton jár. Patrónusukkal, Traian Băsescuval együtt vesztették el az ország bizalmát.
Még ha jó megoldásokat javasolnának a válság leküzdésére, a nép akkor sem hinne nekik. Ilyen körülmények között pedig mit sem ér az a hivatkozás, hogy négyéves a kormányzati ciklus, hogy szükség van a politikai stabilitásra. Romániának akkor is új miniszterelnökre, más kormányra van szüksége, ha az ugyanazt mondja, amit a mostani. Minden egyes nap, amelyet Emil Boc a kormányfői tisztségben tölt, nehezíti az ország helyzetét, csökkenti a talpra állás esélyeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok