2013. február 08., 09:442013. február 08., 09:44
Miközben főnöke, Mesterházy Attila MSZP-elnök éppen azon ügyködik, hogy elhitesse a külvilággal: a szocialisták szakítottak a határon túli magyarokkal kapcsolatos eddigi politikájukkal, és ennek jeleként egyrészt pártja elnöksége kihelyezett ülést tartott Kolozsváron, másrészt bocsánatot kért azért, mert 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, Szanyi az MSZP elnökségi tagjaként szinte már hobbiszerűen sértegeti a határon túli magyarokat. Igaz, legalább következetes, hiszen 2010-ben Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba mellett ő volt azon három MSZP-s honatya egyike, aki nemmel szavazott a könnyített honosításra, de az elmúlt napokban elkövetett ámokfutása azért durva. Előbb lerománozta a gyulai békemenetre Nagyváradról érkezett magyarokat, majd egy tévés szereplésben ezt megfejelve arra utalt, hogy mindenki olyan nemzetiségűnek tekintendő, amilyen állampolgársággal rendelkezik.
Szóval nagyon úgy néz ki, hogy Szanyit nemigen érdekli Mesterházy irányváltása, ő csupán azt adhatja, mi lényege, és mivel ő az MSZP által 2010-ben megszerzett két egyéni országgyűlési mandátum egyikének birtokosa, nehéz fegyelmező szándékkal fellépni ellene. Pedig nem ártana, mert minden ilyen megszólalásával tovább foszlatja az MSZP-s pálfordulás amúgy is szerény hitelességét.
Vagy esetleg nem is önjáró, csupán ő a párhuzamos irányvonal arca, akit azért tartanak, hogy ilyen jellegű nyilvános megszólalásaival megakadályozza, hogy a határon túli magyaroktól való hangzatos bocsánatkérések időszakában átvándoroljanak Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójához az MSZP azon törzsszavazói, akik fogékonyak voltak a 23 millió románozásra? Akik nemmel szavaztak 2004. december 5-én, és akik szerint a magyar nemzetnek bőven elég a tízmilliós létszám, a határokon túl élő, magyarul beszélő „románokkal”, „szlovákokkal” , „szerbekkel” és „ukránokkal” pedig nem is kell foglalkozni?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok