2012. március 27., 09:292012. március 27., 09:29
Éspedig azért, mert a parlament késedelemmel vonta meg a mentelmi jogát, amelynek védőernyője alatt Boldea minden akadályoztatás nélkül megszökhetett – egyenesen a mesebeli Afrikába. Hogy a képviselő – tegnapi, hivatalosan meg nem erősített információk szerint – valóban megadta-e, és a román hatóságok rendelkezésére bocsátotta-e magát, persze kérdéses. Az viszont tény, hogy a hazai politikai osztály már régóta adós azzal, hogy egyértelműen szabályozza a parlamenti képviselők, közméltóságok felelősségre vonhatóságának keretét.
Akár egy olyan alkotmánymódosítás formájában, amelynek kapcsán éppen a Boldea-affér miatt újult ki a vita a koalíció és az ellenzék között. Hiszen miközben a demokrata-liberálisok egyenesen a honatyák mentelmi jogának eltörlését szorgalmazzák, a balliberális ellenzék vonakodik ettől, de éppen a nyomozó hatóság látószögébe került politikus példájából okulva kezdeményezi ő is a választási törvény módosítását, hogy lehessen elejét venni a törvényhozás személyi állománya „felhígulásának”.
Persze nem tudni, meddig lesz minderre politikai akarat. Mint ahogy az sem kizárt: a Kenyából hazaüzengető és ártatlanságát bizonygató Mihail Boldea végül gond nélkül fog pályázni az őszi választásokon újabb mandátumra, amelyhez éppen az esetét övező hírverés segíti majd hozzá.
A jelenség nem lenne egyedülálló, hiszen a futballklub-tulajdonos vállalkozó politikus, Gigi Becali éppen letartóztatásának köszönhette EP-képviselői mandátumát 2009-ben, most pedig ugyancsak annak vagyunk tanúi, hogy egy korábban bilincsre vert bulvártelevízió-tulajdonos időközben alapított pártja a második legnagyobb parlamenti alakulat lehet a közelgő választáson. És akkor bizony hozzá kell szoknunk a Boldea-féle „szafarihonatyákhoz.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Látogatottsági adatok