2012. március 02., 09:522012. március 02., 09:52
Ez szerintük úgy érhető el, ha minden egyes tojónak saját életteret biztosítanak, ülőrúddal és kapirgálási lehetőséggel. Az ezen előírásnak eleget nem tevő tojásfarmokat bezárásra ítélték. Ennek eredményeként sikerült elérni, hogy a piacokról és a boltokból eltűnjön a tojás, ami pedig kapható, az megdráguljon, hiszen a kínálat egyrészt csökken, másrészt az előállítási költség nő azáltal, hogy a farmtulajdonosokat arra kötelezik: akár eurómilliós nagyságrendű befektetéssel készítsenek összkomfortos kifutókat a szárnyasok számára.
A hírt látva elgondolkodtam: miből jöttek rá az intelligens uniós illetékesek, hogy a csirkék stresszesek? Vélhetően kiderítették, hogy a szegény szárnyasok karikás szemmel, csonttá soványodva, tollukat hullatva ténferegtek, valósággal falták a cigarettát, éjszakánként pedig sikoltozva riadtak fel, mivel állandóan rémálmaik voltak. Márpedig ez tarthatatlan helyzet, elvégre hogy néz már az ki, ha reggelente stresszes rántotta kerül az ember asztalára? Ez ellen mindenképpen tenni kell valamit: élettér-nagyobbítás, ülőrúd és kapirgálási lehetőség kell – ha pedig mindez nem használ, akkor bizonyára kötelezik a gazdát, hogy biztosítson néhány fess kakast a kizsigerelt „munkásnőknek”, esetleg minden egyes tojóját vigye el karibi nyaralásra, hogy a mindennapi taposómalmot egy kis, kötetlen kikapcsolódással törjék meg. Ha pedig ez sem segít, akkor pszichoterápiára is be kell fizetni a szárnyasokat.
Pedig a képlet elvileg egyszerű: az állat nem ember, az ember pedig nem állat. Vagyis abba kéne már hagyni annak a forszírozását, hogy a mindenféle jogkiterjesztések az állatokra is vonatkozzanak – különös tekintettel arra a tényre, hogy jelenleg is milliárdos nagyságrendűre rúg azon embertársaink száma, akik számára sem a stresszmentes élet, sem a komfortos lakhatási körülmények nem magától értetődő adottságok. Másrészt viszont az ésszerűség keretein belül megfelelően kell bánni az állatokkal.
Jelenleg azonban az a helyzet, hogy a tojás eltűnőfélben és drágulóban, a stressz viszont továbbra is megmaradt. Csak a tyúkok helyett most a drága tojást – és egyéb, tojást tartalmazó élelmiszert – vásárolni kényszerülő embereket sújtja. Ám ez a jelek szerint nem annyira fontos.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.