HIRDETÉS
Egy egészségesen működő politikai közegben a világ legtermészetesebb dolga lenne a magyar szavazatok begyűjtésében érdekelt párttól az, hogy komoly erőket mozgósít, külön stratégiát épít e bástya bevételéhez. Ehhez képest az RMDSZ helyi leszámolósdiba bonyolódik. Vass Levente parlamenti képviselőt „lemondatták” a marosvásárhelyi szervezet éléről, utóbbi irányítását a Péter Ferenc tanácselök vezette megyei szervezet vette át. Az ezt megelőző és most minden bizonnyal csak amolyan vihar előtti csendként elcsituló szaftos viták, ellenségeskedések tökéletesen beleillenek abba a képbe, amely az utóbbi években az egész romániai politikát jellemzik. Így aztán az RMDSZ marosvásárhelyi „hősei” semmivel sem jobbak, de – minő szerencse – nem is rosszabbak, mint vetélytársaik, illetve átmeneti szövetségeseik: egy helyi szinten teljesen szétesett PNL, alig látható PSD, érezhetően kifulladt POL (a Szabad Emberek Pártja nevet viselő román–magyar vegyes párt) és a „verhetetlen” polgármester, az alig egy hónapja az ALDE-t erősítő Dorin Florea mindent behálózó kis csapata.
De a bonyolult összképhez nemcsak ez a lejárt szavatosságú politikai felvágott tartozik, hanem természetesen a szavazóbázis is. Vásárhely e téren is színes egyveleget nyújt. Nézzük először a román közeget. Vannak a „régi” vásárhelyiek, akik értik a magyarokat – s itt nemcsak a nyelvre gondolok –, ami nem feltétlenül a megértést jelenti. Szép számmal „gazdagítják” a várost az ország távolabbi részeiből az utóbbi évtizedekben beköltözöttek. Számukra idegen a „furcsa nyelvet” beszélő magyar közösség, amely ráadásul folyamatosan „panaszkodik” és „követelőzik”. Nézzük a potenciális magyar szavazóközeget! Ott vannak az erősen fogyatkozó „régiek”, akik nem győznek eleget nosztalgiázni, képtelenek elfogadni az új nemzetiségi erőviszonyokat, ezért reményvesztettek, de erős identitásúak.
A környékbeli településekről, esetleg a két székelylakta megyéből Marosvásárhelyre költözöttek harciasak és elégedetlenek, a román közösséggel párhuzamos világban élnek. És egyre nagyobb számban mutatkoznak azok, akik az identitásváltás útjára léptek. Magyarnak vallják magukat, de már jobban beszélnek románul, baráti körük alapvetően román.
Ez a végtelenül széttördelt lakossági összetétel megköveteli a legapróbb részletekig kidolgozott kampánystratégiát, és az azt hitelesen végrehajtani képes polgármesterjelöltet a jövőre esedékes helyhatósági választásokra. Itt a világos üzenet és az ellenségkép kevés. A felszínes látszat – ami ezúttal minden bizonnyal erősen csal – azt mutatja, a magabiztosság megvan az RMDSZ köreiben. Úton-útfélen hallani a polgármesterségért harcba szálló magyar nevekről. Az esély az egyfordulós választásokon egyébként valóban megvan. A megfáradt és a román szavazók által is megunt Florea még a várható hatósági „rásegítéssel” sem tűnik esélyesnek. A kérdés csak az, mit kezd az előző megméretéseknél kedvezőbb alaphelyzettel a Marosvásárhely vonatkozásában egyelőre saját magával elfoglalt RMDSZ?
Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.
Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.
Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.
Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.
Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást.
Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.
Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.
Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.
Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.
Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...
Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...
Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy ...
