Felemás érzelmek munkálkodhatnak Angela Merkel német kancellárban, miután a konzervatív CDU/CSU szövetség elsöprő diadalt aratott a vasárnapi parlamenti választásokon.
2013. szeptember 23., 16:362013. szeptember 23., 16:36
2013. szeptember 23., 17:322013. szeptember 23., 17:32
Felemás érzelmek munkálkodhatnak Angela Merkel német kancellárban, miután a konzervatív CDU/CSU szövetség elsöprő diadalt aratott a vasárnapi parlamenti választásokon. A győzelem íze bizonyára édes, hiszen ez azt jelenti, hogy zsinórban harmadik alkalommal is kancellár lehet. Némileg megkeserítheti ugyanakkor, hogy nem tudott abszolút többséget szerezni, hagyományos szövetségese, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig kiesett a törvényhozásból. Ez azt jelenti, hogy a Bundestagban tulajdonképpen baloldali többség van, bár annak az esélye csekély, hogy a szociáldemokraták a posztkommunista Baloldallal és Zöldekkel koalícióra lépve ellenzékbe taszítsák Merkelt.
Az elemzők ennek nyomán arra számítanak, hogy a kancellár ismét nagykoalíciót köt legfőbb politikai ellenfeleivel, a szociáldemokratákkal. Erre utalhat az is, hogy Merkel már vasárnap este arról beszélt: a lehető legstabilabb kormányra van szükség. Ezt persze sokan a választók „átverésének” érezhetik, a jelenlegi helyzet azonban indokolttá teheti a lépést.
A német választások ugyanis nem csupán Németország, hanem az Európai Unió sorsát is befolyásolják. Az öt éve tartó válság idején is Németország jelentette a stabil pontot az Unión belül, amelynek több tagállama is a gazdasági összeomlás szélére sodródott. Az eurózóna legfőbb őreként Németország az Európai Központi bankra gyakorolt befolyásával nem engedte meg, hogy eurókötvények kibocsátásával az egész EU magára vonja a felelőtlenül költekező tagállamok tetteinek következményeit, ehelyett – saját példája alapján – a nekik nyújtandó támogatás fejében szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerítette az államcsőd szélére sodródott tagországokat.
A német polgárok díjazták, hogy Merkel hajthatatlan maradt ebben a kérdésben, a klasszikus „jó gazdasszony” imázs – azzal egyetemben, hogy a belpolitikában nem vállalt fel kemény konfliktusokat, sőt azok elsimításán igyekezett, és a szociális kérdések iránt is érzékenynek mutatkozott – újabb választási győzelmet ért. Most nem csupán Németország, hanem egész Európa érdeke, hogy a következő négy évben rászolgáljon a bizalomra. Újraválasztása, valamint egy esetleges nagykoalíció megteremtheti ehhez a stabil alapot.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!