Stabil alapok

Felemás érzelmek munkálkodhatnak Angela Merkel német kancellárban, miután a konzervatív CDU/CSU szövetség elsöprő diadalt aratott a vasárnapi parlamenti választásokon. A győzelem íze bizonyára édes, hiszen ez azt jelenti, hogy zsinórban harmadik alkalommal is kancellár lehet. Némileg megkeserítheti ugyanakkor, hogy nem tudott abszolút többséget szerezni, hagyományos szövetségese, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig kiesett a törvényhozásból. Ez azt jelenti, hogy a Bundestagban tulajdonképpen baloldali többség van, bár annak az esélye csekély, hogy a szociáldemokraták a posztkommunista Baloldallal és Zöldekkel koalícióra lépve ellenzékbe taszítsák Merkelt.

Az elemzők ennek nyomán arra számítanak, hogy a kancellár ismét nagykoalíciót köt legfőbb politikai ellenfeleivel, a szociáldemokratákkal. Erre utalhat az is, hogy Merkel már vasárnap este arról beszélt: a lehető legstabilabb kormányra van szükség. Ezt persze sokan a választók „átverésének” érezhetik, a jelenlegi helyzet azonban indokolttá teheti a lépést.

A német választások ugyanis nem csupán Németország, hanem az Európai Unió sorsát is befolyásolják. Az öt éve tartó válság idején is Németország jelentette a stabil pontot az Unión belül, amelynek több tagállama is a gazdasági összeomlás szélére sodródott. Az eurózóna legfőbb őreként Németország az Európai Központi bankra gyakorolt befolyásával nem engedte meg, hogy eurókötvények kibocsátásával az egész EU magára vonja a felelőtlenül költekező tagállamok tetteinek következményeit, ehelyett – saját példája alapján – a nekik nyújtandó támogatás fejében szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerítette az államcsőd szélére sodródott tagországokat.

A német polgárok díjazták, hogy Merkel hajthatatlan maradt ebben a kérdésben, a klasszikus „jó gazdasszony” imázs – azzal egyetemben, hogy a belpolitikában nem vállalt fel kemény konfliktusokat, sőt azok elsimításán igyekezett, és a szociális kérdések iránt is érzékenynek mutatkozott – újabb választási győzelmet ért. Most nem csupán Németország, hanem egész Európa érdeke, hogy a következő négy évben rászolgáljon a bizalomra. Újraválasztása, valamint egy esetleges nagykoalíció megteremtheti ehhez a stabil alapot.