Gondosan előkészített zsákokba megállás nélkül lapátolják az odahordott homokot, aztán kézről kézre adva púpozzák a rögtönzött zsákokat.
2013. június 18., 22:002013. június 18., 22:00
Szó alig esik, dolgozni kell, mert jön az ár. Ahol kisebb a veszély, átmennek segíteni oda, ahol nagyobb lehet majd a pusztítás. Ha nem sikerül megállítani. Ha...
Vágás: más tájék, más kép. Jól öltözött hölgyek-urak ülnek a tárgyalóasztal körül, és arról beszélnek, hogy máshol milyen nagy a baj. Képmutató együttérzéssel sopánkodnak az előreláthatóan sok milliárd eurós káron, de szemük sarkában ott bujkál a káröröm, hogy na végre, a sokat emlegetett bezzegnémetek, most rájuk húzták a vizet.
A beszélgetők közt akad olyan, aki halkan megemlíti, hogy az ár félúton nem fog visszafordulni, mert a folyóvizek makacsok, nem adják fel, amíg a torkolathoz nem érnek. Szerény megjegyzését nagyhangú kiabálás követi: micsoda rémhírek, nálunk nem lesz olyan nagy a baj, már most lehet tudni, hogy erősen apadni fog. Ajjaj, ezt hallottuk négy éve is, amikor az elnökválasztási hajrá oltárán beáldozták a felénk araszoló válságra való felkészülést. Akkor heherészve mondta a minden felelősségtől mentes újabb öt évet kicsikaró játékos elnök, hogy nincs mit tennünk, a válság semmiképp sem akar ideérni.
Talán érződött valami enyhe fuvallatnyi előszele, de már az is messze fúj. Aztán tudjuk, mi következett, s hogy mai napig mindent a krízisre kennek. Vágás: a tájék ugyanaz, csak a kép változik. Száguldó, folyammá duzzadt patakok, összedőlő házak, árral sodródó emberek, állatok. Mindenüket elvesztett öregek fejüket fogva zokognak. Körülöttük csak a haragos sodrást látni.
Vágás: más tájék, más kép. Az ár a fővárosig ért. Ahol megértek már sok árvizet, de ilyet még soha. Neki kell feszülni. Szembeszállni, vállvetve. Mert győzni csak így lehet. És sikerült. Egyetlen emberélet elvesztése nélkül. De dínomdánomról szó sincs, majd ha minden tiszta lesz, a károknak nyoma vész, akkor talán. Vágás: más tájék, más kép. Asztal mellől a vizekért is felelős miniszter asszony valami hidrológiai térképről beszél, amit évekkel ezelőtt, még államtitkár korában készíttetett. És betett egy fiókba. Most, visszatérve, ugyanott találta. De a nyilvánosság előtt ígéri, hogy sebaj, két-három hónap múlva készen lesz az időszerűsítése. S hogy addig jön az ár? Jött már elégszer, sosem volt úgy, hogy valahogy ne legyen. Igen, így van: lehet sodródni az árral valamerre, és szembe szállni vele is lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!