2009. augusztus 07., 10:572009. augusztus 07., 10:57
Sőt az ottani magyarok budapesti idő szerint éltek, ami komoly kihívás elé állította azokat, akik ezzel nem voltak tisztában, és valamilyen rendezvényt kívántak megszervezni. Persze előfordulhat, hogy ez csak az ország visszamaradottságának volt köszönhető. Hiszen annak idején, amikor úgy 1993 körül arra jártam, a magyar zászlóval és magyar felirattal ellátott középület melletti közért kongott az ürességtől, a visszaúton pedig öt napig élvezhettem a csapi határátkelő vendégszeretetét, a lelkiismeretes ukrán határőrök és vámosok ugyanis szerettek alaposan átvizsgálni minden autóbuszt, ami 84 jármű esetén kissé elnyújtja a várakozási időt. Hanem ma már össze sem lehet hasonlítani a közállapotokat az akkoriakkal. Ukrajna jóval fejlettebb, ezért aztán ma már egészen természetes, hogy ők sem maradhatnak ki a Hogyan igyekezzünk állandóan vegzálni és lehetőleg megalázni a magyarokat? című játékból. A narancsos forradalom „demokrata” hőse, Viktor Juscsenko képviselte nacionalista kurzus eredményeként ma már olyan tankönyvek látnak napvilágot, amelyek az ukránok történetét egymillió évvel ezelőtt, az őskortól kezdik tárgyalni, leszögezvén, hogy az első ősemberek a mai Ukrajna területén épp Kárpátalján éltek. Egy városi legenda szerint valamelyik tankönyv vonatkozó leckéjének végén az egyik feladat így szól: Írj rövid fogalmazást az ukrán ősember mindennapjairól… Már el is képzelem, amint a kis Szerhij buzgón nekilát, és romantikus történetet fabrikál arról, amint Volodomir Hörrg, a kissé szőrös, ám annál ukránabb ősember reggel előmászik barlangjából, amelynek bejárata fölött cirill betűkkel olvasható a neve, majd rövid testgyakorlást követően felvonja a növényi eredetű anyagokkal megfestett ukrán lobogót, közben pedig elhörgi a himnuszt. Majd pedig útnak indul, hogy agyonverjen néhány gaz betolakodó magyar ősembert, akiket arról lehet felismerni, hogy nyereg alatt puhított őslajhárhúst esznek, és rendszerint háromujjú őslovakon (Hipparion) ülve gyakorolják a hátrafele nyilazást. Mindezt természetesen kizárólag a szeretett haza, Ősukrajna még nagyobb dicsőségére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok