Várhatóan másra számítottak az illetékesek, amikor úgy döntöttek: felújítják a határ román oldalán levő Szárazberek és magyar oldalon fekvő Garbolc közötti útszakaszt.
2013. október 13., 18:102013. október 13., 18:10
Minden bizonnyal arra gondoltak, hogy az avatóünnepséget követően immár zavartalanul használhatja bármikor bárki, hiszen akkorra gyakorlatilag felszámolódik a határ a két európai uniós ország között, lévén hogy Romániát is fölveszik a schengeni övezetbe.
Mint köztudott, nem így lett: a nyugati uniós tagállamok immár jó két éve különféle ürügyekre hivatkozva megakadályozzák, hogy az ország a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött övezet tagjává váljon.
Tulajdonképpen igaza van annak az oldalnak, amely azt mondja: a francia, a holland és a német illetékesek hozzáállása elfogadhatatlan, hiszen a schengeni csatlakozás technikai feltételeit Románia már teljesítette. Az utólagos feltételek támasztása a legkevésbé sem korrekt, hiszen a schengeni felvétel előfeltételei között sem az igazságügyi reform, sem a külső határok őrizete, sem a romakérdés megoldása nem szerepelt.
Sokan hivatkoznak arra, hogy a sorozatos vétóknak elsősorban belpolitikai okai vannak, a nyugati tagállamok kormányai azáltal próbálják növelni a népszerűségüket, hogy a Romániából és Bulgáriából érkezett romák életmódja miatt háborgó polgáraik kedvére téve tovább várakoztatják a két balkáni országot. Ebben is sok igazság van, de minden bizonnyal van egy másik ok is. A régebbi tagállamok azzal szembesültek, hogy nem jöttek be azok a várakozások, miszerint az uniós csatlakozásra sok szempontból felkészületlen országok EU-felvétele után, már az Unió tagjaként, meghálálva a megelőlegezett bizalmat, hozzákezdenek a problémás ügyek – például a romakérdés és az igazságügy – rendezéséhez. Ehelyett azzal szembesülnek, hogy Bukarest a szabad helyváltoztatás elvére hivatkozva abban reménykedik, hogy majd a többi tagállam megoldja a kérdést, amikor megérkeznek hozzájuk a romániai romák, és az igazságügyi reform is döcögve halad. A schengeni csatlakozással kapcsolatos hintáztatás tulajdonképpen az ezért kirótt „büntetés.” Ezáltal próbálják kikényszeríteni az érdemi intézkedéseket az Unión belül korábbi vállalásait elfelejtő Bukarest részéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!