2013. február 04., 20:252013. február 04., 20:25
Hiszen a szerdán nyilvánosságra hozott igazságügyi országjelentés tanúsága szerint további erőfeszítés szükséges a jogállamiság és a korrupcióellenes küzdelem alappillérének számító intézmények – mint a bíróságok, a legfőbb ügyészség és a DNA – függetlenségének biztosítása érdekében, ami átlátható eljárás keretében kiválasztott, hiteles és feddhetetlen vezetők kinevezését jelenti az intézmények élére.
Különös figyelmet érdemel a jelentés azon passzusa, amely egyes sajtóorgánumok igazságszolgáltatás-ellenes hadjáratáról szól, és amely nyomán arra tesznek javaslatot, hogy a sajtószabadság megőrzése mellett biztosítsák az érintett intézmények jogi védelmét is a médialincselésekkel szemben. A szövegből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy elsősorban a szekusmultú Dan Voiculescu tulajdonában levő Antena 3, illetve az RTV „hírcsatornák” ámokfutásáról van szó, amely során mindennek és mindenkinek brutálisan nekitámadnak, ami és aki kenyéradó gazdájuk pillanatnyi érdekeit sérti. Az újságírásnak nehezen nevezhető gyakorlat ellen valóban intézményesen fel kell lépni – természetesen a szólás- és sajtószabadság sérelme nélkül.
Az azonban – és erre most Brüsszel is felhívta a figyelmet – nem része a sajtószabadságnak, hogy egy politikai keresztapaként tevékenykedő médiamogul kénye-kedve szerint próbálja sárba döngölni a saját és az általa preferált politikai oldal politikai és gazdasági ellenfeleit. A „baráti” média által teremtett párhuzamos valóság haszna ugyanis csak rövid távú, ám az összes lehetséges szakmai és etikai érték megsértésének következményei – mint a mostani brüsszeli feddés is mutatja – előbb-utóbb azon politikai oldalra is visszaszállnak, amelynek érdekében az illető médium alkalmazottai már attól sem riadnak vissza, hogy nyíltan fenyegessék és sértegessék a kipécézett személyeket vagy intézményeket, nem nézve, hogy az alkotmánybíráról vagy a romániai magyar közösségről, illetve annak szimbólumairól van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok