2010. október 08., 11:242010. október 08., 11:24
De milyent? Azzal ugyanis, hogy a cigány közösség és a bűnözés közé egyenlőségjelet tesz, Năstase nem kevesebbet hirdet, mint a kollektív bűnösség elvét, és értelemszerűen az illető közösség egészére kivetendő intézkedés szükséges voltát.
Megtetézve azzal, hogy egy másik közösség, a magyarság méltóságát is súlyosan sértve az etnikai arányok erőszakos megváltoztatását látná üdvözítő megoldásként. Közérthetőbben: csak Hargita megyét emlegetve voltaképpen a székelyföldi magyar tömb bomlasztásának, értelemszerűen beolvasztásának a gondolatát támogatja. Ilyen és ehhez hasonló, a gyakorlatban is érvényre juttatott okfejtést ismerünk már a történelemből; elég, ha csak a zsidók és a cigányok második világháborús kálváriáját, a volt Szovjetunió területén végrehajtott etnikai alapú deportálásokat, népességmozgatásokat vagy például német és magyar nemzetiségűeknek a volt Csehszlovákia területéről történt tömeges kitelepítését és jogfosztását említjük.
És például azt a sztálini és benesi elvet, miszerint a magyar nemzet kollektíven bűnös, s amelynek eredményeként magyarok százezrei kerültek lágerbe. De szólhatunk azokról a sztálini népességmozgatásokról is, amelyek révén a szovjet hatóságok besszarábiai románok tömeges ki- , illetve oroszok és ukránok tömeges betelepítésével változtatták meg jelentősen Moldva Pruton túli részének etnikai arányait.
Ezen az úton jár Năstase, aki pont olyan cégére Romániának, mint az akarva-akaratlanul a társadalom peremén élő, és a soraiban található bűnözők miatt kollektíven megbélyegzett cigányok. És mint a szintén pejoratívan cigányozó Traian Băsescu államfő, Călin Popescu-Tăriceanu volt, liberális (!) kormányfő és a romák számára büntetőszázadok létrehozásán gondolkodó egykori külügyér, Adrian Cioroianu. Valamennyit a diszkriminációellenes hatóságok figyelmébe ajánlom. Megkülönböztetés nélkül. Mint törvény és jóérzés néven nevezett szegőit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok