Balogh Levente

2019. február 12., 09:07

Románia világpolitikai „jelentősége”

Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük: amikor a román illetékesek arról álmodoztak, hogy Románia a világpolitika homlokterébe kerüljön, nem feltétlenül azt szerették volna, hogy ez az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai és geopolitikai vetélkedésben való érintettsége miatt történjen meg.

Azt már megszokhattuk, hogy Bukarestben mindig nagy riadalom támad, amikor Moszkvában a közép- és kelet-európai térség kerül szóba. Ezért is ragaszkodnak a mindenkori román kormányok és államfők körömszakadtáig az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai katonai együttműködéshez, amelyet hangsúlyosan az Európai Unión belüli együttműködés elé sorolnak az ország külpolitikai prioritásainak felvázolásakor. És ennek köszönhetően bólintottak rá azonnal, hogy az Egyesült Államok – hivatalosan a NATO égisze alatt – Európában kiépített rakétavédelmi rendszerének elemeként elfogórakétákat telepítsen a dél-romániai Deveselu katonai támaszpontjára.

Miközben a román politikusok nem győzték a mellüket döngetni, milyen jelentős tény ez, ami fölhelyezi az országot a világtérképre, most megtapasztalhatják a hátulütőket is, amikor Moszkva immár hivatalosan is felkérte Washingtont, számolja fel a Romániába telepített kilövőállásait. Azok ugyanis az orosz álláspont szerint sértik a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről szóló (INF) szerződést, mivel nem csupán védekező jellegű létesítmények: az oroszok azt állítják, elfogórakéták mellett Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. Bukarest most ugyan az eddigi amerikai és NATO-álláspontot ismételve leszögezte, hogy a deveselui létesítmény igenis csupán a Közel-Keletről indítandó rakétatámadások elleni védekezést szolgálja, de azért a román illetékesek riadtan tekintgetnek Washington felé.

A történet persze már korábban kezdődött, hiszen Washington és Moszkva épp a napokban függesztette fel az 1988 óta hatályos INF-szerződést, miután az Egyesült Államok már évek óta azzal vádolja Oroszországot, hogy megsérti a megállapodást, amikor 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket birtokol, amelyek szinte Európa teljes területét elérhetik.

Erre válaszolt Moszkva azzal, hogy többek között a deveselui létesítmény is sérti az INF-et, ezért – kommunikációs trükként, amellyel a saját kompromisszumkészségét és „békeszeretetét” próbálja sugallni – a szerződés megmentése érdekében a rakétakilövő állások felszámolását kérte.

A mostani, Romániát is érintő orosz–amerikai vita újabb jele annak, hogy miközben Washington a fegyverkezés felpörgetése révén kívánja megszilárdítani vezető pozícióját a világban, Moszkva egyre kevésbé éri be az 1990 utáni status quoval, amelynek értelmében kiszorult a világpolitika irányításából. Az egymásnak feszülés Washington és Moszkva között nem csupán ezen a „fronton” zajlik, hanem Venezuelában is, amely előbb Hugo Chávez, majd José Maduro szocialista elnökök uralma alatt kikerült az Egyesült Államok befolyása alól, és Moszkva uszályába került. Az ott zajló szembenállás tétje az, hogy Moszkva meg tudja-e őrizni befolyását abban az országban, amelybe hatalmas összegeket fektetett a kőolaj- és a fegyveripar terén, vagy az Egyesült Államok és a nyugati világ jelentős része által támogatott Juan Guaidó és köre kerekedik felül. Az INF-szerződés Egyesült Államok általi megsértésének Romániát is érintő vádja többek között azt szolgálhatja, hogy Moszkva nyomás alá helyezze Washingtont, így próbálva meg megosztani az energiáit a venezuelai szerepvállalás és a szövetségesek védelme között.

Eközben az amerikai külügyminiszter azért lobbizik többek között Budapesten, Pozsonyban és Varsóban, hogy szorosabbra fűzze a viszonyt a térség országaival, és elejét vegye az orosz befolyás növekedésének. A saját érdekeiket követő nagyhatalmak egymásnak feszülése újabb, Európát is érintő fejezetének végkimenetelét természetesen nagyon nehéz megjósolni. De következtetésként ismét megállapíthatjuk: az Egyesült Államok „gyámkodását” is jelentő NATO-védőernyő mellett egyre sürgetőbb a közös és ütőképes európai véderő létrehozása.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...