Balogh Levente

2019. július 12., 08:04

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Ezen újítás legutóbbi megnyilvánulása a román külügyi tárca két közleménye, amelyben Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter keddi találkozója kapcsán azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a román főkülügyér visszafogottságra intette magyar kollégáját, illetve a budapesti politikumot, ugyanis az utóbbi időben „a magyar–román párbeszédet mesterséges módon feszültté tették”. Emellett szokás szerint volt elég vastag a bőr a román külügyesek arcán ahhoz, hogy a magyar fél „folyamatos provokációit” emlegessék.

A román külügy megjegyzése minősített esete annak a sokéves bukaresti gyakorlatnak, hogy jól hangzó, européer panelek mögé bújva, diplomatikus semmitmondással próbálják elfedni a romániai magyar közösséget a román hatóságok részéről ért atrocitások miatti magyar bírálatok jogosságát. Ugyanakkor a román fél az utóbbi időben a jelek szerint annyira nyeregben érzi magát, hogy úgy döntött: azzal próbálja a saját magyarellenes lépéseit palástolni, hogy Magyarországot, illetve a magyarokat provokálja, hátha a provokációra olyan, a kelleténél agresszívabb reakció születik, amelyre hivatkozva aztán bennünket kiálthatnak ki bűnbaknak a helyzet elmérgesedéséért.

Ennek a legszembetűnőbb esete az úzvölgyi osztrák–magyar katonai temető, illetve az azt csendes imával védő magyarok ellen megszervezett román támadás, amelyben egyértelműen részesek voltak a román állami szervek is. Hiába nem jött be a provokáció, mivel a magyarok okosan nem mentek bele az adok-kapokba, a román kormány kommunikációjában a mindvégig békés és passzív magyarokat tette felelőssé a románok által megszervezett pogromkísérlet miatt, és a román felelősök helyett magyar elöljárókat bírságolt meg. Megemlíthető a közigazgatási törvénykönyv módosítása is, amely ismét csak hátrányos a magyarokra nézve, de ebbe a sorba illeszkedik két kormánypárti honatya törvénytervezete is június 4-e, a trianoni diktátum román ünnepnappá nyilvánításáról – az ötlet kizárólag a magyarok hergelését szolgálja.

És most itt van a román külügy újabb tenyérbe mászó kijelentése, amellyel épp a magyarellenes román lépések leállítását kérő magyar felet próbálja kioktatni. A jelek szerint a bukaresti illetékesek nagyon úgy érzik, hogy nekik áll a zászló, ezért próbálják tovább élezni a magyar–román konfliktust, és azt a látszatot kelteni, hogy azért nem a magyarellenes lépéseket tevő román fél a felelős.
Bukarest érzi, hogy a trianoni diktátum közelgő századik évfordulója kapcsán ismét fokozottabb nemzetközi figyelem irányulhat a magyar–román viszonyra és a román kisebbségpolitikára. Ezért próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a konfliktusért mi, a magyar fél tűnjön felelősnek, mint olyan tényező, amely nem akarja tudomásul venni a nemzetközileg szentesített határokat, és „revizionista” szándékait az amúgy „példaértékű” román kisebbségpolitika indokolatlan bírálatával próbálja leplezni.

A román fél arra alapozhat, hogy a Budapest és az EU vezető intézményei közötti konfliktus az ő malmára hajtja a vizet, hiszen az ellenszenvessé teszi a magyarokat a nyugati illetékesek előtt. Ugyancsak aduként kezelik a Washington és Bukarest közötti partnerséget, hiszen Romániát a fekvése különösen fontossá teszi az Egyesült Államok számára.

Ilyen helyzetben a magyar félnek kevés eszköz áll a rendelkezésére – azokat azonban maximálisan ki kell használnia. Az első a Bukaresttel folytatott higgadt, de határozott párbeszéd, illetve annak felmérése, milyen területeken lehet a magyar befolyás latba vetésével jobb belátásra bírni Bukarestet. Persze a román politikát ismerve nem is feltétlenül Bukarestet kell jobb belátásra bírni, hanem a térségben legnagyobb befolyással rendelkező nagyhatalmat, amelyhez Románia szokása szerint törleszkedik – ez jelenleg az Egyesült Államok. Nem lehet elégszer megismételni, hogy minden eszközzel jelezni kell Washingtonnak és persze az EU-nak is: ahhoz, hogy Romániában semmi se fenyegesse az etnikai békét és a belső stabilitást, a magyar közösség jogköveteléseinek kielégítő és megnyugtató rendezése szükséges. Ami a legkevésbé sem egy önfeladó „Neptun 2”-t jelent.

És persze azt is, hogy a magyarellenes provokációk leállítása jóval normálisabb feltételeket biztosítana az érdemi, higgadt párbeszédhez.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Pataky István 2019. július 02., kedd

Új bábmozgatók Dăncilă felett

 A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.

Makkay József 2019. július 01., hétfő

Mi hoz több szavazatot: a kanáliscső vagy az aszfalt?

A napokban tette közzé az Országos Statisztikai Hivatal (INS) az ország településeinek közművesítésével kapcsolatos adatait. A szennyvízelvezetés és az ivóvízellátás 52,7 százalékos romániai „lefedettsége” nemcsak uniós összehasonlításban lesújtó.

Vélemény
Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...

Makkay József: Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy ...

Legnézettebb