Bár sokan reméltek republikánus áttörést a Biden-kormányzat alatt egyre jobban elszabaduló infláció, a romló gazdasági helyzet és a hagyományos értékeket a józan ésszel együtt eltörölni akaró woke ideológia miatt, a Grand Old Party sikere nem tűnik annyira átütőnek, amennyire azt sokan várták, hiszen a képviselőházi előretörés mellett a szenátusban elveszítettek egy helyet, így kérdéses az ottani többség megszerzése.

Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy miközben a jobboldali szavazókat az olyan republikánus szlogenekkel lehetett mozgósítani, mint a gazdasági helyzet javításának ígérete vagy a demokrata kormányzás alatt még inkább romlásnak indult közbiztonság ügye, a baloldal is megtalálta a maga mozgósító témáját az abortusz körüli vitákban. Ismeretes, hogy az alkotmánybíróság szerepét is betöltő, jelenleg konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság néhány hónapja felülbírálta saját, 1973-as döntését, amely szövetségi szintre utalta az abortuszhoz való jog szabályozását.

Bár ez távolról sem jelenti a magzatelhajtás tilalmát, a demokraták sikeresen el tudták adni az abortuszhoz való jog korlátozásaként. Vélhetően az sem tett jót a republikánusoknak, hogy Donald Trump máris belháború kirobbantását helyzete kilátásba, amikor hadüzenetként értékelhető kijelentéseket tett Ron DeSantis floridai kormányzóval kapcsolatban, aki az egyik legígéretesebb jobboldali politikusként komoly esélyesnek tűnik a republikánusok elnökjelölti tisztségére – és ezzel a vélhetően a Fehér Házért ismét harcba szállni akaró Trump legfőbb belső ellenfelévé vált.

Tény, hogy Trump vitathatatlanul az egyik legismertebb és legnépszerűbb politikus, de emellett megosztó személyiség is – még a republikánus párton belül is –, ráadásul már csak kora miatt sem biztos, hogy ő lenne a legideálisabb jelölt két év múlva.

A mostani választások végeredménye a republikánus párton belüli erőviszonyok szempontjából is fontos lesz. Ha a siker nem lesz annyira átütő, mint azt remélték, az a kampány hajrájában magát a csatatérállamokban bevető Trump kudarcaként is elkönyvelhető lesz, miközben DeSantist elsöprő fölénnyel választották újra kormányzóvá. (Amúgy magyar szempontból ő sem lenne rossz választás, a beszámolók szerint épp a magyar gyermekvédelmi törvény által inspirálva fogadtatott el egy hasonló jogszabályt).

Annyi bizonyos: nem tenne jót a pártnak, ha a következő két évet a kettejük közötti vagdalkozás határozná meg.

A demokraták számára természetesen kudarc a képviselőházi többség elvesztése, de az, hogy a szenátusban továbbra is szorossá tudták tenni a versenyt, reményt adhat nekik, és még elkeseredettebb küzdelmet helyez kilátásba két év múlva.

Persze az amerikai választásoknak a belpolitikaiaknál jóval szélesebb, az egész világra kiható eredményük van, hiszen – még ha hanyatlóban van is – mégiscsak a jelenlegi legerősebb katonai és gazdasági nagyhatalomról van szó. Sokan az Ukrajnának nyújtott támogatás leállítását várták egy esetleges átütő republikánus győzelemtől. Pedig – bár volt olyan republikánus politikus, aki ezzel kampányolt – erre dőreség lenne számítani. Egyrészt az elnök továbbra is a demokrata párti Joe Biden, és a kormányt az ő apparátusa irányítja.

Márpedig ha a belpolitikai porondon egy republikánus többségű képviselőház szűkíti is a mozgásterét, a külpolitika terén még mindig elegendő lehetősége marad. Másrészt a republikánusok többsége még akkor sem gondolja azt, hogy ha Európában szabad kezet adnak az oroszoknak, az jót tenne az Egyesült Államok presztízsének, ha közben Kínát tartják az első számú globális ellenfélnek. Persze az várható, hogy a saját prioritásaiknak megfelelően megpróbálnak majd hangsúlyeltolódást elérni, és Európa helyett a Kínával szembeni gazdasági és geopolitikai versengést fókuszba állítani, de a Moszkvával szembeni teljes meghátrálás tőlük sem várható.

Az viszont talán igen, hogy fokozottabban próbálják majd ellenőrizni az Ukrajnának szánt támogatások felhasználását. Másrészt vélhetően megpróbálnak majd gátat szabni a woke-izmus bel- és külföldi terjesztésének. Jelen körülmények között ezek is olyan eredmények lehetnek, amiket meg kell becsülni.