Kiss Judit
2020. december 03., 09:192020. december 03., 09:19
Nem újdonság, hogy a járványhelyzetben folyamatosan akadnak, akik fittyet hánynak a hatósági tiltásra. Az sem példa nélküli, hogy Romániában a karhatalmiak olykor bizony szemet hunynak a szabályszegés fölött – már ha bizonyos jellegű rendezvényekről van szó. És sajnálatos módon a kettős mérce alkalmazása sem számít kirívónak tájainkon.
Jó példát szolgáltatott minderre a Konstanca megyei Szent András-napi zarándoklat, ahol a hatósági tiltás ellenére számos, más megyéből érkezett zarándok részvételével tartották meg a vallásos eseményt. Bár nagy port kavart a több száz zarándok részvételével zajló szertartás, és bírságra számíthat a ceremónián részt vevő számos ortodox pópa is – akik az előírásokkal ellentétben nem viseltek védőmaszkot –, minden bizonnyal a járvány létezését tagadók táborát erősítik az effajta esetek. Akárcsak a Teodosie érsek üzenete, aki azt hangoztatta: az eseményen nem áll fenn a megfertőződés veszélye, és „akinek ott kell távoznia ebből az életből, az a Jóistennel távozik”.
Azok, akik amúgy is kétségbe vonják a járványügyi intézkedések létjogosultságát, vagy magának a világjárványnak a létezését, egy magas rangú egyházi vezetőtől érkező, hasonló tartalmú üzenet nyomán úgy érezhetik: „hivatalosan” is igazolódnak a fenntartásaik.
A Szent András-napi zarándoklat kapcsán az is elgondolkoztató, hogy a rendőrök és csendőrök mindenkit engedtek eljutni a kolostorhoz, azt állítva, hogy nem áll jogukban korlátozni a más megyékből érkezettek belépését. Vajon mennyire tekinthető hitelesnek a karhatalmiak által szavatolt biztonság, ha a romániai állampolgár hasonló esetekről értesül?
A tiltás ellenére megszervezett vallásos tömegrendezvény kapcsán az is eszünkbe juthat, hogy a pünkösdkor esedékes csíksomlyói búcsú, a középkori eredetű zarándoklat idei megszervezése – amelyen több százezren szoktak részt venni határon innenről és túlról – idén szóba sem kerülhetett. Sőt a közvélemény természetesnek vette, hogy a katolikusok egyik legfontosabb ünnepét a rendkívüli helyzet miatt nem tartják meg személyes részvétellel. A kettős mérce juthat eszünkbe annak kapcsán is, hogy a járvány megjelenését követő első pár hétben fel sem merült, hogy személyes részvételű istentiszteleteket tartsanak magyar húsvétkor, az azonban már igen, hogy az ortodox húsvét közeledtével a rendőrség segítségével juttatják el a szent lángot és a megáldott ételt a lakosságnak. Meghökkentő bejelentése volt ez a belügyminiszternek a koronavírus-járvány terjedését megakadályozni hivatott addigi óvintézkedések fényében.
Kettős mérce, karhatalmi részrehajlás, szabályszegés – mindez módfelett jellemző erre az országra. Ahol a jelek szerint olykor akár egyházi vagy karhatalmi „segítség” is erősítheti a járványtagadók táborát.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!