2012. november 19., 08:572012. november 19., 08:57
És persze mint az lenni szokott, a konfliktus elsősorban a pénzről szól, ugyanilyen mértékben azonban az EU eszmerendszerének alapját képező szolidaritás hiányáról is. A nézeteltérés lényege, hogy az EU kormánya, az Európai Bizottság költségvetés-tervezetéhez képest a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő uniós csúcsszerv, az Európai Tanács eurómilliárdokkal kevesebbet irányozna elő az Unió középtávú büdzséjében a kohézióra, vagyis a fejletlenebb országok felzárkózását célzó támogatásokra.
Ez a tervezett megszorítás elsősorban a kelet-közép-európai tagállamokat érintené hátrányosan, de olyan nyugat-európai országok is ágálnak ellene, mint például Spanyolország. Végeredményben arról van szó, hogy az olyan nagyhatalmak, mint például Németország vagy Franciaország – az uniós költségvetés nettó befizetői – nem kívánnak még több pénzzel hozzájárulni a kontinens szegényebb országainak felemelkedéséhez.
Egyrészt a gazdasági válság közepette a berlini és párizsi kormányra saját választópolgárai részéről is nyomás nehezedik amiatt, hogy a nyugati adófizetők pénzéből évről évre többet fordítanak a kevésbé fejlett országok támogatására. Másrészt – és ez elsősorban Románia esetében érhető tetten leginkább – egyre nagyobb aggodalmat kelt Brüsszelben az uniós támogatások eltérítésének, a korrupció és a bürokrácia elburjánzásának veszélye. Ha nem a választási kampány kellős közepén lennénk, még elfogadható is lenne a bukaresti balliberális kormány elvárása, miszerint az államfő vétózza meg a Románia számára kedvezőtlen büdzsétervezetet.
Csakhogy eközben nem szabad elfelednünk: Románia az elmúlt években az EU által rendelkezésre bocsátott támogatások mindössze töredékét volt képes lehívni. Ilyen körülmények között igen nehéz lesz csapkodni az asztalt a közelgő EU-csúcson. Bukarestnek viszont az a szerencséje, hogy a források elosztása terén alkotott véleményével nincs egyedül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok